Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án. Legkevesebb ötezer ember kelt át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Lacini-folyosó Örményország és Hegyi-Karabah között az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés. Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Iszmajilov

Bejelentés: megszűnik a Hegyi-Karabahi Köztársaság

Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-Karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik - közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.

A rendelet értelmében az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság ettől a naptól kezdve megszűnik létezni.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a mintegy 30 évvel ezelőtt lezajlott első hegyi-karabahi háború után a nemzetközileg el nem ismert "Hegyi-Karabahi Köztársaság" ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén az enklávé és az azt övező területek jelentős részét visszafoglalta, majd a múlt héten indított "terrorellenes műveletben" végleg térdre kényszerítette a szakadárokat.

A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban

- jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön a kormány ülésén. Szavait az orosz Interfax hírügynökség idézte. Hangoztatta, hogy Hegyi-Karabah 120 ezer örmény nemzetiségű lakosából már több mint 65 036 átmenekült Örményországba.

Az örmény kormányfő felszólította a nemzetközi közösséget, hogy "cselekedjen" a Hegyi-Karabahban zajló "etnikai tisztogatás" miatt. Pasinján úgy vélekedett, hogy a szakadár régió összes örménye "a következő néhány nap során", alig több mint egy héttel az azerbajdzsáni katonai győzelem után elhagyja a területet.

"Az örmények kivándorlása Hegyi-Karabahból folytatódik. Elemzéseink azt mutatják, hogy a következő néhány napban már nem marad örmény Hegyi-Karabahban. Ez egy etnikai tisztogatás, amelyre felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét" - hangoztatta.

Jerevánban közölték, hogy az örmény állam megfelelő lakhatást biztosít mindazoknak, akiknek nincs előre meghatározott tartózkodási helyük.

Baku vasárnap nyitotta meg a Lacini-folyosót, az egyetlen utat, amely az enklávét Örményországgal köti össze, négy nappal azután, hogy a szeparatisták megadták magukat, és a tűzszünet miatt az azerbajdzsáni erők bevonulása elől civilek ezrei menekültek el.

(A nyitóképen: hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án. Legkevesebb ötezer ember kelt át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Lacini-folyosó Örményország és Hegyi-Karabah között az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés. Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.)

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×