Infostart.hu
eur:
385.73
usd:
331.98
bux:
120779.31
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án. Legkevesebb ötezer ember kelt át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Lacini-folyosó Örményország és Hegyi-Karabah között az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés. Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Iszmajilov

Bejelentés: megszűnik a Hegyi-Karabahi Köztársaság

Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-Karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik - közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.

A rendelet értelmében az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság ettől a naptól kezdve megszűnik létezni.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a mintegy 30 évvel ezelőtt lezajlott első hegyi-karabahi háború után a nemzetközileg el nem ismert "Hegyi-Karabahi Köztársaság" ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén az enklávé és az azt övező területek jelentős részét visszafoglalta, majd a múlt héten indított "terrorellenes műveletben" végleg térdre kényszerítette a szakadárokat.

A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban

- jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön a kormány ülésén. Szavait az orosz Interfax hírügynökség idézte. Hangoztatta, hogy Hegyi-Karabah 120 ezer örmény nemzetiségű lakosából már több mint 65 036 átmenekült Örményországba.

Az örmény kormányfő felszólította a nemzetközi közösséget, hogy "cselekedjen" a Hegyi-Karabahban zajló "etnikai tisztogatás" miatt. Pasinján úgy vélekedett, hogy a szakadár régió összes örménye "a következő néhány nap során", alig több mint egy héttel az azerbajdzsáni katonai győzelem után elhagyja a területet.

"Az örmények kivándorlása Hegyi-Karabahból folytatódik. Elemzéseink azt mutatják, hogy a következő néhány napban már nem marad örmény Hegyi-Karabahban. Ez egy etnikai tisztogatás, amelyre felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét" - hangoztatta.

Jerevánban közölték, hogy az örmény állam megfelelő lakhatást biztosít mindazoknak, akiknek nincs előre meghatározott tartózkodási helyük.

Baku vasárnap nyitotta meg a Lacini-folyosót, az egyetlen utat, amely az enklávét Örményországgal köti össze, négy nappal azután, hogy a szeparatisták megadták magukat, és a tűzszünet miatt az azerbajdzsáni erők bevonulása elől civilek ezrei menekültek el.

(A nyitóképen: hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án. Legkevesebb ötezer ember kelt át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Lacini-folyosó Örményország és Hegyi-Karabah között az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés. Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.)

Címlapról ajánljuk
Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Az amerikai esést lekövetve az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont Európában pozitívabb a kép. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×