Az informális tanácsülésen valóban szó esett az Európai Unió bővítéséről és az ahhoz szorosan vagy kevésbé szorosan kapcsolódó intézményi reformokról – erősítette meg az InfoRádióban Bóka János, hozzátéve, hogy alapvetően a Nyugat-Balkán volt „terítéken”.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter felidézte, hogy az Európai Unió 20 évvel ezelőtt tett egy ígéretet az említett régió országainak arra vonatkozóan, hogy európai perspektívájuk van, ugyanakkor az eltelt időben ezen a területen „sokkal kevesebb történt, mint aminek történnie kellett volna”. A mostani ülésen tehát arról beszélgettek, hogy hogyan lehetne ezt a folyamatot felgyorsítani, hogy miként lehetne a nyugat-balkáni országok európai perspektíváját megerősíteni – tette hozzá.

A résztvevők végül arra a következtetésre jutottak, hogy a fokozatos integrációnak az eszközei esetleg alkalmasak lehetnek arra, hogy ezt a csatlakozási folyamatot felgyorsítsák. Mindez azt jelenti, hogy az országok a tagsággal járó bizonyos jogosítványokat, bizonyos előnyöket a tényleges tagság előtt is élvezhessék, ami nemcsak hitelessé teheti a bővítési folyamatot, hanem ösztönözheti is az érintett országokat arra, hogy megtegyék azokat a szükséges és gyakran „fájdalmas” intézkedéseket, amik a tagsághoz szükségesek – magyarázta a tárcavezető.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor léphetne életbe a fokozatos integráció, illetve mikor valósulhatna meg a tényleges bővítés, Bóka János kifejtette: az Európai Bizottság (EB) részéről idén ősszel várható a következő bővítési csomag, ami rendszerint tartalmazza az úgynevezett országjelentéseket, amiben a brüsszeli testület értékeli a csatlakozási folyamat előrehaladását. Jelen állás szerint ehhez a bővítési csomaghoz a EB további javaslatokat is kapcsolni fog, ezek tartalmazzák majd a fokozatos integráció elemit, és a tagállamok döntései alapján lesz mód a fokozatos bevezetésre. A miniszter úgy véli, ennek hatásai az elkövetkezendő években kifejheti hatásait.

Az uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió érdeklődésére azt is közölte, hogy

a tanácsülésen sem csatlakozási dátumokkal, sem Ukrajna fokozatos integrációjának a lehetőségével kapcsolatos vitára nem került sor.

Tehát az a beszélgetés, ami egy munkacsoportban zajlott, amit a felkészülő elnökség képviseletében Bóka János elnökölt, kifejezetten a Nyugat-Balkánra fókuszált.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Németország és Franciaország uniós reformtervet készített, amiben négy, úgynevezett koncentrikus körben határoznák meg az EU jövőjét. A magyar tárcavezető pontosításként megjegyezte, hogy bár ez a javaslatcsomag német–francia javaslatként került be a sajtóba, valójában független szakértők tudományos igénnyel készült írása, tehát nem a két ország kormányának az álláspontja. De való igaz, a reformtervben szerepelnek olyan javaslatok, miszerint különböző kategóriájú tagállamokra osztanák az EU-t; lennének magtagállamok, uniós tagállamok, társult tagállamok és „valakik még”, akik az európai politikai közösségben, az unió perifériáján foglalnának helyett – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint abban a vitában, amiben részt vett, nem volt támogatottsága olyan megoldásnak, ami különböző tagállami kategóriákat állítana fel, ami tartósítaná a tagállamok közötti különbségeket, tehát ami egy többsebességes Európát vezetne be, miután ez az Európai Unió egységével ellentétes, és nem tartja tiszteletben az európai integráció azon eszméjét, amit a tagállamok magukra nézve elfogadnak.

Bár első ránézésre a fokozatos integráció is valami hasonlónak tűnhet – értette egyet Bóka János –, de van egy nagyon komoly elméleti különbség a két koncepció között: a fokozatos integráció a teljes jogú uniós tagság céljával történő integrációt jelenti, amivel nem összeegyeztethető az az elképzelés, ami az uniós tagságnak a különböző válfajait teremti meg állandó jelleggel.

„Ennek az eszköznek nem az a célja, hogy különböző színű, különböző kényelmi fokozatú előszobákat alakítson ki az európai uniós tagság előtt, hanem az, hogy a tagsághoz vezető mutat meggyorsítsa,

megkönnyítse, hogy a fejlettségbeli különbségeknek az áthidalását elősegítse” – húzta alá. Ráadásul a fokozatos integráció koncepciójára nyitottság mutatkozik a tagállamok részéről.

Az EU Általános Ügyek Tanácsa a bővítés mellett tárgyalta az úgynevezett nyílt stratégiai autonómiával kapcsolatos kérdéseket is, mely koncepció tulajdonképpen az EU globális versenyképességét hivatott fenntartani, azt szolgálva, hogy az Európai Unió a maga ura maradjon, és ne legyen kiszolgáltatva más gazdasági és politikai szereplőknek. Bóka János szavai alapján egy nagyon érdekes és sokszínű vita bontakozott ki ebben a kérdésben, ahol Magyarország részéről azt az álláspontot képviselték, hogy a globális versenyképesség megőrzéséhez nagyon fontos, hogy a zöld átmenet, ami az EU-ban zajlik, az az európai iparral együtt, és ne az európai ipar ellenében történjen meg. Meglátása szerint a zöld átmenetnek a technológiai semlegesség elvét kell követnie, mely értelmében a nukleáris energia és a -ipar európai jövőjét biztosítani kell hosszú távon.

A vitában a tárcavezető azt is jelezte – hazánk nevében –, hogy az európai versenyképesség megőrzéséhez szükséges az is, hogy kölcsönösen előnyös gazdasági partnerségeket tudjanak kialakítani minden olyan gazdasági szereplővel, akivel ez lehetséges. Ehhez viszont

a kapcsolódási, konvektivitás lehetőségét meg kell őrizni mindenki felé

– magyarázta. Különösen aktuálisnak nevezte azt az álláspontot, amit a egyébként a magyar kormány régóta képvisel, hogy a stratégiai autonómia körébe tartozik az európai mezőgazdaság is. Így aztán az európai mezőgazdaság önellátó képességét és az európai agrárpiacon a piaci egyensúlyt továbbra is biztosítani kell, ami az európai integrációnak sok évtizedes eredménye volt. „Fontos, hogy a jelenlegi és jövőbeli döntéseinkkel ezt a stratégiai autonómiát ne számoljuk fel!”

A tanácsülésen szó esett még a demográfiai kihívások kezeléséről is; a magyar elnökség egyik meghatározó prioritása lesz ez a kérdés – jegyezte meg. Bóka János emlékeztetett, hogy a demográfiai kihívások kezelése jórészt tagállami hatáskörbe tartozik, ami rendjén is van, és így is kellene maradnia. Szerinte az Európai Uniónak az lehet a feladata, hogy a tagállami, egymástól eltérő, de legitim megoldások számára egyaránt támogató környezetet biztosítson. „A magyar elnökség ezért fog dolgozni” – zárta gondolatait a miniszter.