eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az új kormány eskütételi ünnepségét követő első kabinetülésen Jeruzsálemben 2022. december 29-én. Az izraeli parlamentben, a kneszetben a 120 képviselőből 63 szavazott bizalmat az új kormánynak, 54 ellenében. A kormánykoalíció a jobboldali Likud párt, a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionisták nevű telepespárt, az ultranacionalista Zsidó Erő (Ocma Jehudit) párt, valamint az európai eredetű ultraortodox askenázik Egyesült Tórapártjából és a keleti ultraortodoxok Sasz pártjából áll.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Ariel Schalit

Hamarosan eldőlhet, elkaszálják-e Benjamin Netanjahu nagy reformtervezetét

Az elmúlt hónapokban nagy felháborodást és óriási tüntetéseket robbantott ki Izraelben a kormány igazságügyi reformtervezete.

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság kedden tartja azt az ülését, amelyen a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette izraeli kormány hatáskörét kibővítő igazságügyi törvénytervezettel kapcsolatban beérkezett kérelmeket vizsgálják – írja a Portfolio a Reuters által közölt tudósítás alapján.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy július végén hatalmas tömegtüntetések rázták meg Izraelt, miután a parlament elfogadta az óriási felháborodást kiváltó bírósági reformot. A módosítás lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem érvénytelenítheti az izraeli kormány olyan döntéseit, amiket „túlzónak” tart. A törvénytervezettel kapcsolatban tartott szavazásról kivonult az izraeli ellenzék, a koalíciós pártok képviselői így 64 igen és egyetlen nem szavazat mellett fogadták el a javaslatot.

A nagy elégedetlenség ellenére a kormány és Benjamin Netanjahu kitart a reform mellett, mivel a miniszterelnök csak a nacionalista koalíciós partnereinek kedvére téve tudja egyben tartani kormányát. A kabinet szerint a Legfelsőbb Bíróság túlzásokba esik és túlpolitizált, bírálói szerint viszont az izraeli kormány gyakorlatilag

megszünteti a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat és megnyitja az utat a hatalommal való visszaélés előtt.

A törvénymódosítás ellen több beadvány is érkezett az illetékesekhez, ezek kerülnek napirendre a keddi ülésen. Az úgynevezett észszerűségi záradék az izraeli alaptörvény részét képezi, igaz a közel-keleti országnak nincs írott alkotmánya.

Benjamin Netanjahu korábban azt nyilatkozta, az izraeli kormányok mindig tiszteletben tartották a bírósági döntéseket, viszont szerinte

a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogi felhatalmazása az alaptörvények felülvizsgálatára, és ha ilyen beavatkozás történne, az sértené a hatalommegosztás és a jogállamiság elveit.

A Legfelsőbb Bíróság akár több héten vagy hónapon keresztül is napirenden tarthatja az ügyet. Számos döntést hozhatnak a reformtervezettel kapcsolatban. Az egyik lehetőség, hogy helybenhagyják az új jogszabályt, a másik lehet a megsemmisítése, sőt akár úgy is határozhatnak, hogy csak a törvény egy részét érvénytelenítik.

Adott esetben el is halaszthatják a végrehajtást a következő parlamenti választásokig, vagy ha valamilyen hibát találnak a jogalkotási folyamatban, akkor visszaküldhetik a törvénytervezetet a parlamentnek felülvizsgálatra.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×