Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
331.74
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (k) a jeruzsálemi parlament ülésén 2023. március 27-én, amikor folytatódnak a tömeges tiltakozások a kormány igazságügyi reformterve ellen. Bírálói szerint a reformtervezet megnyirbálná az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság jogköreit. Netanjahu ezzel szemben azt állítja, hogy a módosításoknak köszönhetően helyreállna a hatalmi ágak egyensúlya, amely jelenleg az igazságszolgáltatás irányába billen el.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Nagy egyensúlyozásra kényszerül, most jönnek csak a nehéz hetek Benjamin Netanjahunak

Az izraeli miniszterelnök az igazságügyi reform elhalasztásával átmenetileg elhárította a koalíció megbomlásának veszélyét, ám most bonyolult feladatot kell megoldania, hogy kormánya működhessen. Harminc éves probléma és friss döntések is szítják a feszültséget. Csepregi Zsolt Izrael-szakértőt kérdeztük.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében a kneszet nyári ülésszakára halasztotta az igazságügyi rendszer átalakítását, hogy lehetőséget teremtsen a tárgyalásra és a közmegegyezésre.

Bár a reformterv ellen heteken át tüntettek a zsidó államban, tulajdonképpen csak az elmúlt 72 órában gyorsultak fel az események, azt követően, hogy az izraeli védelmi miniszter szombaton felszólalt a ratifikálás módja ellen, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent. „Tehát nem maga a reform volt az, ami a feszültséget keltette, hanem hogy gyorsan akarták átvinni a parlamenten” – magyarázta Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.

Megnyilvánulása miatt Benjamin Netanjahu másnap menesztette tisztségéből Joáv Galant védelmi minisztert, amit újabb hatalmas tüntetések követtek. Hétfőn aztán a legnagyobb nemzeti tagszervezet általános sztrájkot hirdetett, így az ország gyakorlatilag leállt és bezárt körülbelül fél napra, hatalmas nyomást helyezve az izraeli miniszterelnökre – tette hozzá Csepregi Zsolt.

Netanjahu igazságügyi reformjának alapvetően három fontos aspektusa van: az első, hogy milyen legyen a hatalom megosztása a kneszet és a legfelsőbb bíróság, illetve általában a bírói kar között. A szakértő emlékeztetett,

legalább három évtizede tartó vita övezi Izraelben,

hogy a legfelsőbb bíróságnak olyan jogai vannak a parlament fölött, hogy az törvényeket is megsemmisíthet, illetve hogy a megválasztott hatalomnak nincs teljes, közvetlen befolyása arra, hogy kik alkossák a taláros testületet.

A reform másik két aspektusa, hogy a jobboldali pártok szerint a legfelsőbb bíróság jellemzően jobboldali törvényeket annullál, illetve hogy az aktuális pártpolitikai érdekek mentén zajlik a törvénykezés.

Tehát a probléma az igazságszolgáltatás és a parlament közötti hatalommegosztás miatt pattant ki, vagyis, hogy a Netanjahu-kormány a 120 fős parlamentben 64 fős többséggel akarta átvinni ezt az átfogó reformtervet, ami

tulajdonképpen egy alkotmánymódosítási folyamatnak is felfogható.

Még azzal együtt is értelmezhető így, ha Izraelnek nincs altokmánya, hiszen alaptörvényekben szabályozza az országot érintő legfontosabb kérdéseket – mondta a szakértő.

Ami a további menetrendet illeti, a jogalkotási folyamatot májusig halasztották, így most Csepregi Zsolt szerint nagyon nehézkes tárgyalási folyamat veszi kezdetét, egyik oldalon a kormány képviselőivel, a másikon az két legnagyobb ellenzéki párt, a Beni Ganz volt védelmi miniszter vezette Nemzeti Tábor és a Jair Lapid korábbi miniszterelnök vezette Jes Atid részvételével.

Ami már látható, hogy a kormány mindenképp végre kívánja hajtani a reformtervet, Beni Gazék pedig hajlandóak kompromisszumot kötni. Jajir Lapid viszont azzal a követeléssel lépett fel hétfőn, hogy vegye kezdetét egy teljes alkotmányozás Izraelben, a kormány és az ellenzék pedig fektessen le közösen új alkotmányt, ami nyilván egy hónap alatt nem fog megszületni – jegyezte meg a szakértő. Májusig még számtalan fordulatra számít ebben a belpolitikai vitában, még ha nem is annyira turbulensen, mint hétfőn, amikor leállt az ország.

Csepregi Zsolt szerint jelen pillanatban a kormány stabilnak hat, miután Benjamin Netanjahunak láthatóan sikerült megnyugtatnia a Likudtól jobbra helyet foglaló Zsidó Erő (Ocma Jehudit) és a Vallásos Cionizmus pártokat, amelyek a reformterv elhalasztása miatt a belpolitikai válság első óráiban még ki akartak táncolni a koalícióból. Igényeiket kielégítendő a miniszterelnök például áldását adta egy nemzeti gárda felállítására.

Az Izrael-szakértő viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a Likud és az ellenzék között ki fog alakulni valamiféle kompromisszum, az minden bizonnyal a Netanjahu pártjától jobbra helyet foglalóknak nem fog tetszeni, ezért

a miniszterelnökre küzdelmes egyensúlyozás vár a következő hetekben

egyrészt, hogy meg tudja tartani a koalíciót, másrészt, hogy dűlőre jusson az ellenzékkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Az eladók diktálják a tempót az Egyesült Államokban

Az eladók diktálják a tempót az Egyesült Államokban

Ázsiában remek volt a hangulat a tőzsdéken, Európában iránykeresés zajlott, a magyar tőzsde viszont felülteljesített; az OTP és a Mol is nagyot emelkedett, előbbi új történelmi csúcsra került, utóbbi pedig fontos ellenállást tört át. Eközben egyre feljebb kerülnek ma az olajárak, mivel a befektetők az iráni válság és a lehetséges kínálati zavarok kockázatát árazzák. A tengerentúlon egyelőre esés látszik; elindult ma a gyorsjelentési szezon, a JP Morgan egyre nagyobb mínuszban van annak ellenére, hogy a vállalat a vártnál kedvezőbb eredményekről számolt be. A héten jelent még a Bank of America, a Citigroup, és a Morgan Stanley is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×