Az aszály sújtotta Panamában az alacsony vízszint miatt a közép-amerikai ország kénytelen volt csökkenteni a kritikusan fontos Panama-csatornán áthaladó hajók számát. A vízi utat kezelő Panama-csatorna hatóság a hónap elején azt nyilatkozta, hogy az intézkedésekre a példátlan kihívások miatt volt szükség. Hozzátette, hogy ilyen súlyos aszályra még nem volt történelmi példa.

A forgalom korlátozása komoly fennakadásokat eredményezett a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán.

A Wall Street Journal beszámolója szerint mostanra a Panama-csatornán mintegy kétszáz teherszállító hajó torlódott fel az évszázados szárazság miatt. Várhatóan három hétre nőtt az átjutás várakozási ideje, mivel most naponta csak 32 hajó tud átjutni a korábbi 36-hoz képest.

More than 200 ships are stuck in the Panama Canal due to a record drought in the region. Many of them have run aground. pic.twitter.com/WveGjGniGa

— NEXTA (@nexta_tv) August 20, 2023

Azok a hajók, amelyek soron kívül, most azonnal akarnak átkelni a csatornán nekik a 400 ezer dolláros útdíjon felül további 900 ezer dollár extra tarifát is meg kell fizetniük.

A hajók általában 50 láb mélységgel haladnak át a csatornán, amit most 44 lábra csökkentettek. Az alacsonyabb vízmélység miatt a hatalmas hajóknak ki kell üríteniük néhány konténert, mielőtt áthaladnának.

A dugó miatt több tíz milliárd dollár értékű áru akadhatott fent, ideértve olaj- és földgáztermékek, bútorok, elektronikai cikkek és élelmiszertermékek is.

#maritime Cargo ships (Green) and Tankers ( red) waiting to transit the Panama Canal which is suffering low water levels due to drought. pic.twitter.com/BN9sXJSptB

— SteveP LFC ? (@Steveplfc) August 20, 2023

Az amerikai CNBC hírcsatornának a Portfolio által idézett összeállítása szerint a Panama-csatornánál most megtapasztalt válsághelyzet csak bemelegítés ahhoz a drámaian rossz helyzethez képest, mint ami jövőre várható.

Az amerikai klímakutatók szerint ugyanis 2024 első félévében az ideinél sokkal jelentősebb szárazság fogja sújtani az amerikai kontinenst az El Nino jelenség következtében.

Az El Niño - spanyolul "a kisfiú" - a Csendes-óceán trópusi középső és keleti részén a felszíni vizek szokatlan felmelegedését jelenti. Ez egy természetben előforduló éghajlati jelenség, amely átlagosan 2-7 évente fordul elő. Az El Niño általában decemberben éri el a tetőpontját, de a teljes hatás általában csak idővel éri el az egész Földet. Ez a késedelem az oka annak, hogy az előrejelzések szerint 2024 lehet az első olyan év, amikor az emberiség átlépi a kulcsfontosságú 1,5 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletváltozást. A globális átlaghőmérséklet 2022-ben 1,1 Celsius-fokkal volt melegebb a 19. század végéhez képest.