Infostart.hu
eur:
360.36
usd:
309.39
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Javier Milei, a La Libertad Avanza nevű koalíció elnökjelöltje (k) leadja voksát az elnökválasztáson egy Buenos Aires-i szavazóhelyiségben 2023. augusztus 13-án.
Nyitókép: Mario De Fina

Argentina bajban: az egyik elnökjelölt a jegybank és a peso kivégzésével kezdene

Azonnal bevezetné a dollárt az argentin előválasztások nyertese. A jobboldali Javier Milei azonban nem lesz könnyű helyzetben, ha nyer októberben. Argentína gazdasága ugyanis nagy bajban van, az infláció meghaladja a 115 százalékot.

Speciális argentin politikai formula, hogy előválasztásokat tartanak, közvetlenül a választások előtt. A gyakorlatilag teljes kívülállóként induló Javier Milei pedig most meglepetésre jól szerepelt ezen az előválasztáson – mondta el az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy Argentína finoman szólva sincs túl jó gazdasági helyzetben, 115 százalék az infláció és a jegybanki alapkamat 100 százalék. Ez pedig alapvetően azt jelenti, hogy Argentinában az alapkamat elvesztette a szerepét. Teljesen mindegy, hogy hány százalék a kamat, hiszen már senki sem rakja a pénzét bankba. "Már nem számít, hogy van-e még devizatartaléka az argentin nemzeti banknak, és már az sem számít, hogy a lakosság hisz-e a saját jegybankjának. Már csak egyetlen egy dolog számít az argentin gazdaságon belül, hogy mikor érkezik meg a Nemzetközi Valutaalap következő segélyutalása, ami több mint négymilliárd dollár" – mondta.

A kutató úgy véli, természetes, hogy ilyen körülmények között népszerű tud lenni Milei jegybank- és nemzetivaluta-ellenes programterve.

"Milei felrobbantaná központi bankot.

Bevezetné egyoldalúan a dollárt, megszüntetné az argentin pesót,

és gyakorlatilag vele együtt az inflációt, azaz a pesónak a leértékelődését is egy csapásra megszüntetné" – mondta Nagy Sándor Gyula, de hozzátette, szerinte ugyanakkor a Milei által az előválasztáskor javasolt dollarizációnak jelenleg csak az elméleti lehetősége adott Argentinában. Alapvető fontosságú közgazdasági elv ugyanis, hogy csak akkor lehet egy országot dollarizálni, ha a kereskedelmi mérlege, illetve általában a folyó fizetési mérlege pozitív, tehát nem kifele áramlik a dollár, hanem befelé az országba.

"Jelenleg Argentínában azonban nagyon nem pozitív a kereskedelmi mérleg, és nincs meg az a devizatartalék sem, ami szükséges lenne ahhoz, ha hirtelen mindenkinek dollárra lenne szüksége a sarki boltban" – tette hozzá a kutató, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyébként az argentin gazdaságnak az adottságai egyáltalán nem rosszak.

A 60 millió lakosú Argentína például körülbelül

300 millió emberre elegendő élelmiszert tudna előállítani, és az ország exportál lítiumot, földgázt és olajat is.

"Ennek ellenére, mégis nagy a szegénység, mivel az argentin állam mindig több pénzt költ el, mint amennyivel valójában rendelkezi" – mondta el az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×