eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A Korán egy példányát égeti el egy tüntető Stockholmban, a Mynt téren 2023. július  31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Oscar Olsson

Tóth Norbert: idővel betilthatják a Korán-égetéseket Svédországban és Dániában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a fő kérdés, hogy ezek az átalakulóban lévő, jelentős muszlim közösséggel rendelkező országok meghajolnak-e a realitások előtt.

Az emberi jogok nemzetközi védelmével vannak összefüggésben az egyre gyakrabban tapasztalt nyilvános Korán-égetések. Léteznek olyan nemzetközi szerződések, amelyek emberi jogi kérdésekről szólnak, és amelyeknek sok más ország mellett Svédország és Dánia is a részese. Ezek közül most a gyülekezéshez, és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog határairól van szó.

"Ezek a jogok ütköznek mások jogaival, mások méltóságával. Az az érdekes, hogy Svédországban és Dániában a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezés szabadságát a lehető legtágabban értelmezik, és emiatt alakultak ki ezek a helyzetek. Ugyanakkor a nemzetközi jog szabályai alapján lenne lehetőség arra, hogy a fenti jogokat korlátozzák – például az állambiztonság, a nemzetbiztonság, a közrend, a közerkölcs vagy mások jogainak védelme érdekében. Vagyis megtilthatók lehetnének a Korán-égetések" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban.

Karacsi, 2023. július 7.
A Tehrík-i-Labaik Ja Raszúl Allah pakisztáni radikális iszlamista párt támogatói svéd zászlót égetnek a Svédországban elkövetett Korán-égetés elleni tiltakozáson Karacsiban 2023. július 7-én. Stockholm központjában június 28-án Salwan Momika 37 éves iraki bevándorló oldalakat tépett ki és gyújtott meg az iszlám szent könyvéből Stockholm legnagyobb mecseténél az íd al-adha áltozati ünnep idején.
MTI/AP/Faríd Hán
A Tehrík-i-Labaik Ja Raszúl Allah pakisztáni radikális iszlamista párt támogatói svéd zászlót égetnek a Svédországban elkövetett Korán-égetés elleni tiltakozáson Karacsiban. Stockholm központjában június 28-án Salwan Momika 37 éves iraki bevándorló oldalakat tépett ki és gyújtott meg az iszlám szent könyvéből a svéd főváros legnagyobb mecseténél, az egyik muzulmán ünnep idején. MTI/AP/Faríd Hán

A dán kormányfő közben azt nyilatkozta: a helyzet feloldására születő döntésnek összhangban kell lennie az ország alkotmánya által védett szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal.

"Ez inkább belső jogi probléma, nem pedig nemzetközi jogi kérdés. A nemzetközi jog ugyanis lehetővé tenné ezeket a korlátozásokat, de

Svédországban és Dániában jóval erősebben védik ezeket a jogokat, mint amennyire a nemzetközi jog ezt adott esetben megköveteli"

– hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette: az is látható ugyanakkor, hogy a két országnak külpolitikai, diplomáciai problémákat okoznak ezek a helyzetek. Az Iszlám Együttműködés Szervezete is elítélte már Dániát és Svédországot egy határozatában. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa néhány héttel ezelőtt lényegében kimondta, hogy a Korán-égetések nem tartoznak a véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság jogai közé.

A szakértő szerint emögött egy ellentét áll, amely lényegében a felvilágosodás talaján álló, nyugati társadalmak emberi jogi felfogása, és a többiek emberi jogi felfogása között húzódik. Ez azt jelenti, hogy az európai és az Észak-amerikai országok zöme az egyén jogait védi az emberi jogokkal, szemben a közösségek jogaival. A világ többi része pedig inkább közösségi jogként határozza meg ezt.

Most a szakértő szerint ki fog derülni, hogy Svédország és Dánia végül meghajol-e majd a realitások előtt, mert ezek a társadalmak átalakulóban vannak, jelentős muszlim közösségük van, emiatt nemzetbiztonsági kérdések is felmerülnek.

A kérdés tehát az, hogy az évszázados, individualista emberi jogi felfogás kitér-e a közösségi emberi jogi felfogás elől.

Nem tudni, hogy Svédország vagy Dánia megváltoztatja-e a véleménynyilvánítás szabadságának határait. Most azt mondják, nem fogják ezt megtenni, de lehetett hallani minap, hogy Dániában már a szabadságjogok szűkebbre szabásán gondolkodnak már bizonyos politikai erők. Svédország sokkal keményebben védi ezeket az emberi jogokat, mint Dánia.

"Ameddig lehet, ezek a társadalmak szerintem küzdeni fognak a szabad véleménynyilvánítás jogáért, de végső soron az lesz a megoldás, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva idővel be fogják tiltani a Korán-égetéseket. Lehet, hogy nem holnap vagy holnapután, de idővel ez lesz a vége ennek a helyzetnek" – zárta gondolatait Tóth Norbert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×