Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A rendőrök által lelőtt tinédzser halála miatt tiltakozó tüntetők vonulnak Párizs Nanterre nevű elővárosában 2023. június 29-én. Két nappal korábban egy közúti ellenőrzést végző francia rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiatalt a városban. A fiatal életét kioltó rendőrt kihallgatása után előzetes letartóztatásba helyezték, mivel az ügyészség szerint a buszsávban autót vezető fiú igazoltatásakor nem volt jogos a fegyverhasználat.
Nyitókép: MTI/EPA/Yoan Valat

Szűcs Anita: súlyos, kezeletlen társadalmi probléma a franciországi zavargások fő oka

Franciaországban lassan már egy hete tartanak a zavargások. A helyzetről a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense nyilatkozott az InfoRádióban.

Bár a kiindulópont egy 17 éves fiatal halála volt, a zavargások mégis sokkal mélyebb társadalmi problémákból erednek – kezdte Szűcs Anita. Ezek a gondok ráadásul nem is a bevándorlókkal kapcsolatosak, hanem abból a feszültségből erednek, ami a nagy iparvárosok külső kerületeiben alakultak ki. Az itt élők körében rendkívül magas a munkanélküliség és ebből adódóan nagy a szegénység. Az úgynevezett „banlieue”-k (kül- vagy peremváros) lakói kezdték az országos felfordulást, noha mindössze csak a francia társadalom 7 százalékát képviselik.

A Franciaország-szakértő emlékeztetett rá, hogy a külvárosok szegényei már nem először lázadtak fel. Legutóbb 2005-ben volt hasonló eset, és azóta is folyamatosan vannak különböző kisebb-nagyobb megmozdulások, mivel a peremkerületekben sokkal rosszabbak az életkörülmények, mint Franciaország más területein.

Szűcs Anita arról is beszélt, hogy a párizsi kormány már az 1990-es évektől kezdődően többször kísérletet tett ennek a súlyos társadalmi problémának a megoldására, de eddig egyik próbálkozás sem járt sikerrel. Elsősorban az oktatást akarják megreformálni, ám ebben a legnagyobb akadályt maga a francia állam szemlélete jelenti. Ez ugyanis

nem engedi meg, hogy bármilyen vallási, etnikai vagy egyéb alapon különbséget tegyenek az ország állampolgárai között.

Márpedig a szegény peremkerületekben másféle oktatásra lenne szükség, mint a tehetősebb városrészekben. Enélkül lehetetlen csökkenteni a néhol 40 százalékot is elérő munkanélküliséget.

A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense beszélt a mostanában kissé hűvössé vált francia–német viszonyról is. Szerinte csupán bizonyos véleménykülönbségek indokolják a lehűlést, de nincs szó alapvető nézeteltérésekről. Az egyik ilyen véleményeltérés a Kínával kapcsolatos álláspontban mutatkozik.

A másik pedig az Európai Unióban zajló átalakulásokkal kapcsolatos, de ezek sem jelentenek kibékíthetetlen ellentéteket. Párizs és Berlin főleg az autóipar, a környezetvédelem, illetve a fenntartható gazdaság kapcsán kibontakozó reformok miatt vitázik egymással – közölte Szűcs Anita.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Cikkünk frissül! „A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta korábban Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 16 órakor jön Magyar Péter bejelentése, kikerült az energiaterv

Tisza-kormány: 16 órakor jön Magyar Péter bejelentése, kikerült az energiaterv

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×