eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A brexithívőknek sem tetszik, ami a kívánságukból lett

Az uniós kilépésre szavazók mindössze 18 százaléka szerint volt sikertörténet a brexit.

Hét évvel a népszavazás után kérdezte meg egy közvélemény-kutató cég, a Public First az Egyesült Királyság kilépésre szavazó négyezer állampolgárát, mit gondoln most a brexitről – írja a The Guardian. Kevesebb mint egyötödük – 18 százalék – mondta, hogy jól vagy nagyon jól sikerült a dolog, míg 30 százalékuk szerint sem jól, sem rosszul, 26 százalékuk szerint pedig még túl korai lenne megmondani.

Az infláció történelmi csúcson maradt, a GDP stagnál, a közgazdászok pedig egyre gyakrabban figyelmeztetnek a brexit kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt folyamatos hatására.

A kilépésre szavazók kevesebb mint egyharmada, 29 százalék szerint a brexitnek negatív gazdasági hatása volt.

Azok a kilépők közül, akik úgy vélik, hogy a brexit nem ment jól, sokan a politikusokat hibáztatják a rossz kezelésért: 70 százalék szerint a brexit jól is elsülhetett volna, és a válaszadók majdnem a fele úgy véli, hogy a politikusok meg tudták volna oldani, de meg sem próbálták.

Az EU-kilépésről szóló döntés végrehajtása az elmúlt hét évben többször is megosztotta a Konzervatív Pártot. Az Egyesült Királyság és az EU viszonya körüli huzavona Theresa May menesztéséhez vezetett, és segített Boris Johnsonnak abban, hogy 2019-ben 80 mandátumos többséget szerezzen azzal az ígérettel, hogy "véghezviszi a brexitet".

Annak ellenére, hogy sok kilépő elégedetlen a brexit kezelésével, a közvélemény-kutatások szerint nem sok jel utal arra, hogy a szavazók meggondolták volna magukat. A megkérdezettek nagy többsége (72 százalék) azt mondta, hogy akkor is úgy szavazna, ahogy 2016-ban tette, ha tudná, milyen helyzetben lesz hét évvel később; ugyanakkor 72 százalékuk azt is mondta, hogy nem akar többé a brexitről beszélni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×