Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása előtt 2023. április 4-én, Brüsszelben. Finnország ezen a napon hivatalosan csatlakozik a NATO-hoz.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Váratlan fordulat: Jens Stoltenberg maradhat a NATO főtitkára

Új "színnel" bővültek a találgatások a NATO új főtitkárának személyéről. Rohamosan közeleg a szövetség július 11-12-i csúcstalálkozója, amelyen erről minden bizonnyal hivatalos döntés születik, de továbbra is több név van a kalapban, amelybe most bekerült a hivatalban lévő főtitkár, Jens Stoltenberg neve is.

A norvég miniszterelnökből lett NATO-vezető korábban jelezte ugyan, hogy nem áll szándékában mandátumának meghosszabbítása, hírek szerint azonban több tekintélyes politikus maradásra ösztönzi őt.

Ami a riválisokat illeti, a közelmúltban nagy esélyesként merült fel a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen neve. A 45 éves szociáldemokrata miniszterelnök négy éve áll a dán kormány élén. Tevékenységét "otthon" sikerrel végzi, és a nemzetközi politikában is tekintélyre tett szert. Ráadásul ő lenne az első nő a szövetség élén, ami a mindeddig férfiak uralta NATO-világban mellette szól.

Esélyesként említik még Mark Rutte holland, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt, továbbá a Frederiksenhez hasonlóan ugyancsak a gyengébb nemet képviselő Kaja Kallas észt kormányfőt. Sőt a jelenlegi európai bizottsági elnököt, Usula von der Leyent is, ő azonban a hírek szerint "beéri" a bizottság további vezetésével.

A palettát ugyanakkor most tovább szélesítette a hivatalban lévő főtitkár, aki a hírek szerint tekintélyes támogatókkal rendelkezik.

Mindenekelőtt Joe Biden amerikai elnök győzködi őt a maradásra,

erről a napokban állítólag tárgyaltak is. Biden szava döntő, és az elnök a források szerint rendkívül elégedett a hivatalban lévő főtitkár munkájával, különös tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszió kezelésére, illetve a háború sújtotta ország támogatására.

Hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de Bidenhez hasonlóan az elnök védelmi minisztere, Lloyd Austin is hasonló véleményen van. Szerinte Stoltenberg "lenyűgöző munkát" végez, és Washington hálás a NATO-nak nyújtott szolgálataiért.

Sőt szót emelt a főtitkár maradása mellett a német védelmi miniszter is. Boris Pistorius a miniszterek küszöbön álló brüsszeli találkozójának előestéjén úgy foglalt állást, hogy amennyiben nem alakulna ki konszenzus egy új főtitkár személyéről, a maga részéről "természetesen" támogatná Stoltenberg hivatalban maradását. Az ARD német közszolgálati televízió által idézett Pistorius meleg szavakkal méltatta a jelenlegi főtitkár tevékenységét.

Jens Stoltenberg 2014. október elseje óta áll a NATO élén. Mandátumát utoljára 2022 márciusában, röviddel Ukrajna orosz inváziója után hosszabbították meg 2023. szeptember 30-ig.

Egy neve elhallgatását kérő európai diplomata úgy vélte, hogy

a jelenlegi helyzetben nagy az esélye az újabb átmeneti mandátumhosszabbításnak.

Eszerint arra kérnék fel Jens Stoltenberget, hogy maradjon hivatalában a NATO 2024 nyarán Washingtonban sorra kerülő csúcstalálkozójáig. A szövetség ezen a csúcson ünnepli fennállásának 75. évfordulóját.

Az íratlan NATO-szabályok szerint a főtitkári tisztséget európai politikusnak kell betöltenie, mivel a főparancsnoki poszt hagyományosan az Egyesült Államoké. Tavaly nyár óta ezt a tisztséget Christopher Cavoli négycsillagos tábornok tölti be.

A versengéssel kapcsolatban elemzők korábban hangsúlyozták, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán a NATO főtitkára rendkívüli nyilvánosságot kapott. Elsősorban ő a tagországok szócsöve. Konfliktusos ügyekben közvetítőként is nagy szerep hárul rá, és Stoltenberg tevékenységét nem érte bírálat. A hivatalban lévő főtitkár az egyik fő szószólója annak hogy növelni kell a szövetség védelmi kiadásait.

A tagországok csaknem tíz évvel ezelőtt vállalták: 2024-ig elérik, hogy évente a bruttó hazai termék (GDP) két százalékával növelik katonai-védelmi kiadásaikat. A védelmi miniszterek találkozója előtt a főtitkár azt hangoztatta, hogy a két százalék nem a "plafon" lesz, hanem egyfajta minimum, amit a jövőben a védelemre kell fordítani. A teljesítést illetően az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, továbbá a balti államok és Lengyelország áll "csaknem" élen.

A "túlteljesítési listát" ugyanakkor Görögország vezeti, a görögök ugyanis a GDP bő 3,5 százalékát költik katonai célokra.

Ennek fő oka a szomszédos Törökország esetleges katonai támadásai miatti aggodalom. A tagállamok többsége azonban egyelőre még nem érte el a vállalt – de Stoltenberg szerint csak átmeneti – plafont.

Címlapról ajánljuk

Fontos Duna-hidat zárnak le vasárnap fél 9-től fél napon át

A Pentele híd (M8-as autópálya) felújítási munkálatainak részeként a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ismét forgalomkorlátozásokat jelentett be. Vasárnap és december 13-án, jövő szombaton lesznek teljes és részleges lezárások.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek  farkasszemet

Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek farkasszemet

Egyre hangosabban szólnak a harci dobok a Távol-Keleten, a világnak szinte minden napra jut valami hír a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) mozgásáról, vagy éppen legújabb fejlesztéseiről. Az utóbbi hetekben éppen Japánnal megy az acsarkodás, de a háttérben az Egyesült Államok folyamatosan erősíti a pozícióját, méghozzá nem is akárhol: a második világháború legendás helyszíneit élesztik újra, olyat is, ahonnan elindultak a bombázók 1945 augusztusában a Japán elleni atomcsapáshoz. A terv világos stratégiát vázol fel, amely arra figyelmezteti a teljes térséget, hogy egyre élénkebben éri őket a háború közelgő szele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×