eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mette Frederiksen dán kormányfő (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú megbeszélést folytat Helsinkiben 2023. május 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Új NATO-főtitkár kerestetik – itt vannak a jelöltek

Először vezetheti a NATO-adminisztrációt nő: a dán kormányfőt, Mette Ferderiksent tartják most a legnagyobb esélyesnek, és akár már a júliusi NATO-csúcson kinevezhetik.

A norvég Jens Stoltenberg 2014. október elseje óta áll a NATO élén. A közelmúltban megerősítette, hogy nem áll szándékában mandátumának újabb meghosszabbítása. Meggyőződését fejezte ki, hogy a a szövetség képes jó utódmegoldást találni. A keresés javában zajlik, és szakértők egy hölgynek adják a legtöbb esélyt. A "csúcsjelölt" szerintük Mette Frederiksen dán miniszterelnök, akit Joe Biden "koronázhat meg". Ha a jóslatok beigazolódnak, ő lenne az első nő a szervezet élén.

Mette Frederiksen egyáltalán nem ismeretlen a tekintélyes és elismert politikusok nemzetközi világában. A 45 éves szociáldemokrata miniszterelnök négy éve áll a dán kormány élén, és tevékenységét meglehetős sikerrel végzi.

A szövetség régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy nő kerüljön a főtitkári székbe, és Mette Frederiksen neve már korábban felmerült.

Esélyeit most az idézett szakértők szerint megerősítette, hogy a dán miniszterelnök a napokban Washingtonban Joe Biden elnököt kereste fel. Mindez önmagában sokat ígérőnek számít, de illetékes brüsszeli körökben felfigyeltek arra is, hogy Frederiksen kormánya röviddel a washingtoni látogatás előtt jelentette be a katonai kiadások megháromszorozódását. Ez pedig azt jelenti, hogy a védelemre fordítandó összeget tíz éven belül több mint 140 millió koronára (19 milliárd euró) növelik. Ezzel pedig Koppenhága jócskán betartja azt a szövetségi vállalást, amelynek értelmében a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék két százalékával növelik.

Jelképes lenne az is, hogy a 2024-ben a NATO fennállásának 75. évfordulóját a szervezet élén már egy nő vezényli le. Ha a szövetség vezetőjének számító Egyesült Államok elnöke, Joe Biden beleegyezését adja, Federiksent már a július 11-12-i NATO-csúcson trónra emelhetik. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a szervezet európai tagállamainak vezetői beleegyezésüket adják.

Az íratlan NATO-szabályok szerint a főtitkári tisztséget európai politikusnak kell betöltenie, mivel a főparancsnoki poszt hagyományosan az Egyesült Államoké. Tavaly nyár óta ezt a tisztséget Christopher Cavoli négycsillagos tábornok tölti be.

A hírek szerint a dáni miniszterelnök mellett másoknak is vannak főtitkári ambíciói.

Közöttük említik mindenekelőtt Mark Rutte holland, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt, továbbá a Frederiksenhez hasonlóan ugyancsak a gyengébb nemet képviselő Kaja Kallas észt kormányfőt.

Felmerült a brit védelmi miniszter, Ben Wallace neve is, az egyidejűleg EU-tag NATO-országok vezetői közül többen a hírek szerint úgy vélekednek, hogy Nagy-Britanniát a brexit miatt nem szabadna ily módon "jutalmazni".

De a kalapban van állítólag Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is. Von der Leyennek szakmai szempontból nem lenne idegen a tisztség, Angela Merkel korábbi német kancellár kormányában ugyanis éveken keresztül a védelmi tárca élén állt. Brüsszeli "bennfentes" források szerint az Európai Bizottság elnökének azonban inkább érdekében állhat, hogy jelenlegi hivatalában maradjon.

A versengéssel kapcsolatban elemzők hangsúlyozták azt is, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán a NATO főtitkára rendkívüli nyilvánosságot kapott. Elsősorban ő a tagországok szócsöve. Konfliktusos ügyekben – legutóbb például Svédország remélt csatlakozásával kapcsolatban – közvetítőként is nagy szerep hárul rá.

A tisztség betöltésében ugyanakkor a nemek mellett regionális szempontok is szerepet játszanak.

Az ukrajnai háború kapcsán egyes kelet-európai tagállamok önbizalma megerősödött. A szövetség 1949-ben történt megalakulása tizenhárom főtitkár állt, illetve áll a szövetség élén, közülük azonban egyik sem "érkezett" Kelet-Európából.

Az esélyeket regionális megközelítésből szemlélve a dán Mette Frederiksen ellen szól, hogy a norvég Jens Stoltenberg elődjeként – 2009 és 2014 között – az ugyancsak dán Anders Fogh Rasmussen töltötte be a tisztséget.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×