Infostart.hu
eur:
390.32
usd:
337.49
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott kép Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről beszéde közben Kijevben 2022. április 2-án hajnalban.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Volodimir Zelenszkij a békéről posztolt

A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) hirosimai csúcstalálkozója után „közelebb kerül a béke” az ukrajnai háborúban - írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren, miután megérkezett Japánba.

„Japán. G7. Fontos találkozók Ukrajna partnereivel és barátaival. Fokozott biztonság és együttműködés a győzelmünk érdekében. Ma közelebb kerül a béke” – írta Zelenszkij, aki a Francia Köztársaság repülőgépén érkezett Hirosimába.

Az ukrán elnök eredetileg azt tervezte, hogy videón csatlakozik az eseményhez. Az, hogy személyesen részt vesz a csúcstalálkozón, csak pénteken derült ki.

Az ukrajnai háború az egyik fő témája a találkozónak, amelynek alkalmából az ukrán elnök megbeszélést folytatott Olaf Scholz német kancellárral, Rishi Sunak brit és Giorgia Meloni olasz kormányfővel, Emmanuel Macron francia államfővel, illetve Narendra Modi indiai miniszterelnökkel.

A Rishi Sunakkal folytatott megbeszélések után az ukrán elnök a Telegramon arról számolt be, hogy megköszönte a brit kormányfőnek, hogy az élére állt annak a nemzetközi kezdeményezésnek, melynek célja, hogy Ukrajna harci repülőgépeket is kapjon a nyugati országoktól.

Hirosima, 2023. május 20.
Rishi Sunak brit kormányfő (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának második napján, 2023. május 20-án.
MTI/AP/Pool/PA/Stefan Rousseau
Hirosima, 2023. május 20. Rishi Sunak brit kormányfő (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának második napján, 2023. május 20-án. MTI/AP/Pool/PA/Stefan Rousseau

Macron úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij hirosimai látogatása Kijev számára fordulópontot jelenthet, mert az ottani csúcstalálkozó „egyedülálló alkalmat” ad az ukrán vezetőnek arra, hogy ne csak a G7-beli támogatóival beszélgessen, hanem megnyerje ügyének más meghívott országok, például Brazília és India vezetőit is.

Utóbbi két ország egyelőre nem határolódott el Moszkvától az ukrajnai háború kapcsán. Narendra Modi most a Zelenszkijjel folytatott tanácskozásán úgy nyilatkozott: India „minden lehetségest” megtesz annak érdekében, hogy megoldást találjanak az orosz–ukrán konfliktusra. „Teljesen megértem az ön és az ukrán nép szenvedését. Biztosíthatom afelől, hogy a válság rendezése érdekében India és én, személyesen megteszünk mindent, ami módunkban áll” – mondta Modi.

Zelenszkij a tervek szerint találkozik majd Joe Biden amerikai elnökkel és Kisida Fumio japán kormányfővel is.

Egy francia elnöki tisztségviselő elmondta: minden eszközt meg kell ragadni, hogy az el nem kötelezett országokat felsorakoztassák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelme mögött.

A G7-csoport vezetői szombaton kiadott közös nyilatkozatukban megerősítették, hogy

„Oroszország brutális háborús agressziója az egész világot fenyegeti és sérti a nemzetközi közösség alapvető normáit, szabályait és alapelveit”.

Ismét elkötelezték magukat amellett, hogy „mindaddig szilárdan tovább támogatják Ukrajnát, amíg nem sikerül átfogó, igazságos és tartós békét kötni”.

Az ukrán elnök vasárnap a G7-ekkel, majd a globális dél országainak képviselőivel ülésezik, japán sajtóértesülések szerint beszédet is fog mondani.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×