Sayfo Omar szerint mindenképp fontos esemény, hogy Szaúd-Arábia és Irán végre tárgyalnak. A két ország között 2016 óta nem volt diplomáciai kapcsolat, ami a regionális konfliktusok enyhülését is megnehezítették, leginkább azokban, ahol külső részvényesként vesznek részt az eseményekben. Így például Jemenben, ahol ellentétes oldalakat támogatnak, vagy Szíriában, ahol Teherán az Aszad-rezsimnek a fő támogatója, ami egyébként meg is nehezítette Damaszkusz rehabilitációját az Arab Ligán belül.

A vezető kutató szerint enyhülés jöhet Libanonban is, ahol a belpolitikai patthelyzet annak volt köszönhető, hogy az Irán által támogatott Hezbollah és keresztény szövetségesei nem voltak hajlandóak kibékülni a Szaúd-Arábiához húzó szunnitákkal és keresztény szövetségeseikkel.

Iráni részről a mostani közeledés elsősorban gazdasági okokra vezethető vissza, míg Szaúd-Arábiát sokkal inkább biztonsági okok vezérelhetik a békülékenység irányába – mondta a Migrációkutató Intézet munkatársa. Teheránt illetően emlékeztetett: az ország gazdasági helyzete miatt 2021 júliusa óta tüntetések zajlanak, komoly nyomást helyezve a vezetésre, amin a közeledés enyhíthet. Rijáddal kapcsolatban a legfőbb oknak azt gondolja, hogy Jemenben kudarcot vallottak, hiszen a Teherán által támogatott huszi lázadók az elmúlt években csak megerősödtek. Arról nem beszélve, hogy az Egyesült Államokban is csalódnia kellett, amikor 2019-ben iráni dróncsapás érte az olajlétesítményeit, és nem kapta meg a remélt segítséget.

Rijád ezért arra jutott, hogy a konfrontatív politikánál lehet, célravezetőbb az egyeztetés Iránnal.

A jelenlegi biztonsági helyzet ráadásul nem kedvez a Vízió 2030 programnak, amely megreformálná Szaúd-Arábia teljes gazdaságát, felkészülve az olaj utáni időkre – mondta Sayfo Omar, aki szerint amennyiben Irán és Szaúd-Arábia teljesen kiegyezik, akkor gazdasági enyhülés következhet be Irakban, Szíriában és Libanonban, ami nehéz helyzetet teremthet Izrael számára. Tel-Aviv célja ugyanis egy regionális arab szövetségnek a felállítása volt Teheránnal szemben, hiszen veszélyként, biztonsági fenyegetésként tekint az iráni atomprogramra. Megjegyezendő, Szaúd-Arábia – mely szintén szeretne saját atomprogramot felépíteni –, a békülés ellenére szintén nem szívleli a kérdést, vagyis nincs még szó a bizalom teljes helyreállásáról.