Infostart.hu
eur:
391.88
usd:
338.59
bux:
123493.4
2026. március 20. péntek Klaudia
Ukrán önkéntesek orosz állásokat lőnek aknavetővel  a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 8-án. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Tanulságok Kaiser Ferenctől: állóháború van Ukrajnában, mindenki kifogy a fegyverekből

Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint komoly csapást mértek az orosz rakétakészletekre, de Ukrajna fegyverei is fogytán vannak. Az InfoRádió által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő úgy látja: ebből a helyzetből a Nyugatnak is tanulnia kell.

Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint a Krím északi részén megsemmisítették Moszkva fekete-tengeri flottájának cirkálórakétáit. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez komoly veszteség lehet Oroszországnak.

"Ezekből az oroszoknak relatíve kevés van, egyrészt mert ellőtték a készleteik jelentős részét, másrészt újak legyártásához kellenének olyan nyugati chipek, amelyeket hivatalosan Moszkva nem kap meg" – mondta a szakértő.

De nemcsak az oroszoknak, az ukránok sincs elegendő utánpótlásuk. Mostanra állóháború alakult ki, beálltak az arcvonalak, a tervezett orosz invázió nem hozott áttörést, és egyelőre a nyolc hónapja ostromlott Bahmut városát sem adták fel az ukránok.

A harcok azonban hatalmas mennyiségű lőszert emésztenek fel.

A legnagyobb amerikai lőszergyár termelését meghatszorozták,

ám becslések szerint Ukrajnának még ez is csak alig egy hétre elengedő utánpótlást biztosítana – mondta az InfoRádiónak Kaiser Ferenc.

"Gyalogsági és tüzérségi lőszerekre, eszközökre, HIMARS-okhoz – irányított rakétákat kilövő sorozatvető rendszerekhez – is elképesztő mennyiségű rakéta kell, szükségük van gyalogsági harcelemekre, amelyekből már nagyon sokat kaptak, de több száz darabos tételben modern nyugati harckocsikra is" – ecsetelte.

Ukrajna vadászgépeket is kért a nyugati országoktól. Lengyelország és Szlovákia több szovjet gyártmányú MiG-29-est is felajánlott. Kijev szerint ezek ugyan erősítik Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az oroszoktól.

Kaiser Ferenc úgy látja: Ukrajna a szárazföldi harcokat támogatni képes

F16-os vadászbombázóknak tudná igazán hasznát venni.

Ezekkel – ahogy az elhúzódó harcokhoz szükséges fegyverekkel – azonban a nyugati országok sem rendelkeznek megfelelő mennyiségben. Ráadásul az előállításukhoz szükséges gyártókapacitás is hiányzik, ebből pedig tanulni kell – mutat rá a biztonságpolitikai szakértő.

"Tudomásul kell venni, hogy ha nem is használjuk gyártásra, békeidőben is lekonzerválva kell tartani valamennyi gyártókapacitást, hogy olyan ne fordulhasson elő még egyszer, mint az oroszok Ukrajna elleni agressziója során, hogy egy nagyobb konfliktus esetén még úgy sincs elég lőszerünk és fegyverünk, hogy mi magunk nem is vagyunk hadviselő fél."

Kaiser Ferenc politikai beavatkozásra és komoly anyagi forrásokra van szükség, hogy a jövőben rendelkezésre álljanak a szükséges kapacitások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×