Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
American soldier in headquarter control center
Nyitókép: Milan_Jovic/Getty Images

Rengeteg nukleáris fegyver van két ország birtokában - grafikon

De a számuk jóval kevesebb, mint a hidegháború csúcspontján létező robbanófejek száma.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a világ nukleáris fegyvereinek nagyjából 90 százalékát birtokolja: összesen 8000 darabos a készletük, de figyelembe véve a leszerelésre váró, de még ép robbanófejeket, akkor 11 000 darabról van szó - derül ki a Statista összeállításából.

Annak ellenére, hogy ezek nagyon magas számok, még mindig jelentős csökkenést jelentenek ahhoz képest, amennyi nukleáris robbanófej a hidegháború csúcspontján létezett.

Ezek mennyisége jelentősen csökkent a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés nyomán, amelyet 1987-ben írt alá az Egyesült Államok és a Szovjetunió – akkor még mindkét ország több mint 60 000 nukleáris fegyverrel rendelkezett.

A leszerelés folytatódott a berlini fal leomlásával, majd felgyorsult a Szovjetunió szétesésével. A 2011-ben életbe lépett Új START megállapodás 2018-tól korlátozta az országok által bevethető robbanófejek számát, ami további csökkenést hozott az elmúlt években.

E szerződés felmondását helyezte kilátásba keddi, az Oroszország ukrajnai háborújának egyéves évfordulója előtti beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök. (A vezető azt is közölte, hogy a továbbiakban nem fogadja el a nukleáris létesítményeinek amerikai ellenőrzését.) A szerződésben való részvétel felfüggesztéséről döntött is a parlament mindkét háza.

A szerződés főként az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták (SLBM) és a nehézbombázókra telepített nukleáris robbanófejek számára vonatkozott, ezek felső határát 1550-ben korlátozva.

A készletek utolsó felülvizsgálata 2022 márciusában történt, annak hivatalos adatai szerint sikerült elérni a készletek csökkentését.

Vlagyimir Putyin azt is hangsúlyozta beszédében, hogy mielőtt visszatérnének a START-szerződésről folytatott tárgyalásokhoz, tisztázni kell, hogyan mi módon veendő figyelembe Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálja. Közölte továbbá:

információja van róla, hogy az Egyesült Államok új típusú nukleáris töltetek kifejlesztésén dolgozik az elavulóban lévők helyébe, és hogy egy ilyen fegyver fizikai tesztelését mérlegeli.

Ha pedig ezt az amerikai fél elsőként megteszi, az orosz védelmi minisztériumnak és a Roszatomnak készen kell állnia a nukleáris fegyvertesztre.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: 77 év után most békét köthet Izrael és Libanon – de ez nem rajtuk fog múlni

Szakértő: 77 év után most békét köthet Izrael és Libanon – de ez nem rajtuk fog múlni

Az Egyesült Államok közvetítésével Izrael és Libanon egy trilaterális keretmegállapodást írt alá Washingtonban június 26-án. Bár egyezmény még nem békeszerződés, de komoly lehetőség nyílhat az 1948-49 óta tartó háborús állapot lezárására. Mindez azonban azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e kikerülnie Libanonnak a Hezbollah szorításából – erről beszélt az InfoRádióban Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, biztonság- és védelempolitikai szakértő.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×