Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. november 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

A Fidesz kiáll a brüsszeli korrupció felszámolása mellett

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők a frakcióvezetők által már elfogadott reformok szigorítását és visszatartó erejű szankciók bevezetését, akár pénzbüntetés kiszabását sürgették az EP magatartási kódexének megsértése esetén - tájékoztatott az uniós parlament.

Az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői az EP házbizottságaként működő Elnökök értekezletének február elején tartott ülésén hagyták jóvá a Roberta Metsola EP-elnök által javasolt, az intézményi reformra vonatkozó terveket. A javasolt reformok szerint egyebek mellett kötelezettség lenne a parlamenti munka érintetlenségével kapcsolatos valamennyi információ egyértelműbbé tétele az interneten.

Minden olyan eseményt rögzíteni kellene majd egy új típusú átláthatósági nyilvántartásban, melyeken az EP-ben lobbisták vesznek részt. Követelmény lenne továbbá az unión kívüli országok diplomáciai képviselőivel és az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó felekkel tervezett találkozók bejelentése is.

A 401 igen szavazattal, három ellenszavazattal és 133 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők mindenekelőtt megismételték: "zéró toleranciát fognak tanúsítani a korrupcióval szemben minden formában és szinten".

A szöveg szerint az EP-képviselők az EP magatartási kódexének szigorítását és jobb végrehajtását szeretnék elérni. A jogsértések esetén pénzügyi szankciók bevezetését, valamint az olyan fizetett tevékenységek betiltását sürgették, amelyek összeférhetetlenséget okozhatnak az európai parlamenti mandátummal.

Változtatnának az unión kívüli országok által fizetett utazások jóváhagyási eljárásán,

valamint átvilágítási kötelezettséget írnának elő az európai parlamenti képviselők asszisztenseinek és az érzékeny szakpolitikai területeken, különösen a külügyek, a biztonság és a védelem területén dolgozó parlamenti személyzet számára. Továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írnának elő az európai parlamenti képviselők egyes megbízatásainak kezdetén és végén.

Az EP emellett a civilszervezetekkel folytatott kapcsolattartást szabályzó rendeletek felülvizsgálatát sürgeti a szervezetek vezetése, a költségvetésük, az esetleges külföldi befolyásoltságuk, illetve a felettük ellenőrzést gyakorló személyek átláthatóságának fokozása érdekében.

Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők azt is szeretnék, ha az EP korrupciós vádakkal és külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottsága és más illetékes szervek még a nyár előtt felülvizsgálnák az Európai Parlament etikai szabályait. Javasolták továbbá egy független etikai testület létrehozását is az uniós intézmények számára.

A Fidesz európai parlamenti delegációja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt hangoztatta, hogy

a képviselőcsoport határozottan kiáll a brüsszeli korrupció felszámolása mellett,

ami csak mélyreható változtatások útján lehetséges. Az önmagukat ellenőrző, a politikai függetlenség követelményének meg nem felelő látszatintézmények helyett érdemi változásra van szükség, ez pedig csak a nemzeti parlamentek bevonásával érhető el - hangsúlyozták.

A közlemény Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselőt idézte, aki rámutatott: az EU intézményei aktívan ellenállnak annak, hogy felettük bármi fajta jogállamisági kontroll jöjjön létre. Sorra elhárítják a tagállamok irányából származó ellenőrzés lehetőségét annak érdekében, hogy az véletlenül se fenyegethesse hatásköreiket, céljaikat. Egy új, független etikai testület csak abban az esetben támogatható, ha azt az uniós szerződések maradéktalan tiszteletben tartása mellett hozzák létre, és emellett megfelelő hatáskört biztosít a tagállamok számára - mondta.

"A vázolt feltételek hiányában az EP kezdeményezése csak egy az unió hatalmi érdekeit és az európai baloldal politikai törekvéseit kiszolgáló lépések közül" - tette hozzá.

A közlemény szerint Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője kifejtette, egy új etikai szervnek alkalmasnak kell lennie a korrupció elleni hatékony fellépésre, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy - megfelelve az uniós alapítószerződések követelményeinek - szervezetileg, személyileg és hatásköreit tekintve valóban független, politika- és ideológiamentes legyen. Csak egy, a tagállami parlamentek által létrehozott, az ellenőrzött személyektől elkülönülő, ténylegesen független szerv tudna hatékonyan fellépni a korrupció ellen - húzta alá a fideszes politikus.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×