Infostart.hu
eur:
380.76
usd:
323.11
bux:
130643.43
2026. február 3. kedd Balázs
air pollution crisis in city from diesel vehicle exhaust pipe on road
Nyitókép: Toa55/Getty Images

Nagyvárosi autótilalom: London példája beszédes

26 százalékos csökkenést értek el károsanyag-kibocsátás terén az ultraalacsony kibocsátású zónák létrehozásával.

Jelentős szennyezettség-csökkenéssel járt a londoni ultra alacsony kibocsátású zónák bevezetése, derül ki abból a tanulmányból, amelyet nem sokkal a zónák tervezett kiterjesztése előtt mutattak be.

Sadiq Khan, a város polgármestere számára nagy segítséget nyújthat a zónák területének növelésével kapcsolatosan, jelentős támadások érik ugyanis a tervezet kapcsán – írja a The Guardian.

A tanulmány megállapította, hogy a zóna négy évvel ezelőtti bevezetése óta a mérgező nitrogén-oxidok (NOx) főképp a dízelmotorok által termelt kibocsátása London egész területén 23 százalékkal alacsonyabb, mint a rendszer bevezetése előtt,

a zónán belül pedig 26 százalékkal alacsonyabb.

A szállópor (PM2,5) kibocsátása a számítások szerint 19 százalékkal alacsonyabb jelenleg a zónán belül, mintha nem létezne a korlátozás, és 7 százalékkal alacsonyabb a város egész területén.

A zónába bizonyos kibocsátási normákat teljesítő járművek hajthatnak csak be: az ezeket a normákat nem teljesítőknek napidíjat kell fizetniük a rendszer 2019-es bevezetése óta. Ez jelenleg 12,5 font, azaz nagyságrendileg 5500 forint. 2021 októberében jelentősen kiterjesztették a zónát az északi és déli körgyűrű szélére.

Augusztus végén pedig újrarajzolják határait, így már mind a 32 londoni kerületre kiterjed.

Konzervatív képviselők és helyi vezetők támadták a tervet, azzal érvelve, miszerint a külső kerületekben élők nagy mértékben támaszkodnak járműveikre a városba jutás érdekében, és nem fair őket autóváltásra kényszeríteni. Khan szerint ugyanakkor a szennyezés környezeti és egészségügyi hatásai igazolják a lépés szükségességét.

A kutatás azt is bebizonyítja, hogy a rendszer nem csak kiszorítja a szennyező autókat a széleken található utakra, mivel ezeken a területeken is jelentősen csökkent a szennyezés mértéke. A teljes Londonra vonatkozó értékeket még felül kell vizsgálni, mivel azokra a koronavírus miatti csökkentett autóhasználat is hatást gyakorolhatott, illetve évek óta zajlik az alacsonyabb kibocsátású autók megjelenése is az autóiparban.

A 2021-es bővítés hatására a jelentés szerint a zónán belül naponta átlagosan 74 ezerrel kevesebb erősen szennyező jármű közlekedik, ami

60 százalékos csökkenést jelent a korábbiakhoz képest.

Khan szerint a zóna hatékonyságának bizonyítékai vitán felül állnak.

"De még mindig van mit tenni. A mérgező levegő élet-halál kérdése, mivel 2019-ben Londonban mintegy 4000 halálesetet tulajdonítanak a légszennyezésnek. A szennyezés a gyermekek tüdejének növekedését is hátráltatja, és olyan, az életet megváltoztató betegségek kialakulásához vezet, mint a rák, a tüdőbetegségek, a demencia és az asztma" – érvelt a további bővítés mellett a londoni polgármester.

A jelentést ellenőrző Gary Fuller, az Imperial College London város szennyezés szakértője szerint az általa áttekintett bizonyítékok azt mutatják, hogy mind a kezdeti, központi zóna létrehozása, mind a 2021-es bővítés

"mérhető és tartós javulást eredményezett a közlekedésből származó légszennyezés terén".

Hozzátette: sokan aggódtak, hogy a zóna hatására az ő kerületeikben jelennek majd meg nagy számban az igen szennyező járművek.

"A londoni légszennyezettségi mérőhálózat adatai azonban azt mutatják, hogy ez nem történt meg. Ehelyett az északi és déli körgyűrű mentén a nitrogén-dioxid szintje jelentős javulást mutatott. Az Egyesült Királyságban és világszerte sok város szeretné követni London példáját. Remélem, hogy az itteni bizonyítékok szélesebb körben is javítani fogják a hasonló rendszerek tervezését" – mondta el.

Címlapról ajánljuk
Tárnok Balázs az Arénában: a magyarok másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában, ha nem állnak ki a jogaikért

Tárnok Balázs az Arénában: a magyarok másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában, ha nem állnak ki a jogaikért

Homályos jogszabályi környezet és bírságok, hogy elhallgattassák a magyarokat – ez figyelhető meg a Beneš-dekrétumok és a magyar nyelvhasználat ügyében is Szlovákiában. Ha a magyarok nem állnak ki a jogaikért, akkor másodrendű állampolgárok lesznek Szlovákiában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.

Rengeteg baleset, fennakadások: váratlanul megint jelentős havazás és ónos eső nehezíti az életet – fotók, videók

Északon intenzív havazással, délen ónos esővel csapott le a február, az előrejelzések szerint ez lehet a tél egyik utolsó nagy megpróbáltatása. Sajnos a közlekedést számos helyen lassítják balesetek, és a közösségi közlekedéssel utazók is nehézségekkel találkozhatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.03. kedd, 18:00
Kovács László
a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
Öveket becsatolni: mutatjuk, mi történik ma az arannyal és az ezüsttel!

Öveket becsatolni: mutatjuk, mi történik ma az arannyal és az ezüsttel!

Elsősorban a második negyedéves gyorsjelentési szezon friss számai és az amerikai kamatpálya alakulásával kapcsolatos várakozások befolyásolják a tőzsdei hangulatot. A befektetők többek között a nemesfémekre figyelhetnek ma is: pénteken hatalmas zuhanást láthattunk az aranynál és az ezüstnél is, tegnap is nagyon szélesek voltak a kilengések és a megnövekedett volatilitás vélhetően velünk marad még egy darabig. Ami a konkrét tőzsdei folyamatokat illeti: Ázsiában jó hangulatban telt a nap, Európában oldalazás van a tőzsdéken. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×