Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
2022. március 24-én készült kép homokzsákokból emelt barikádról az Odesszai Nemzeti Opera- és Balettakadémia épülete előtt a délnyugat-ukrajnai Odesszában. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága 2023. január 25-én úgy döntött, hogy felveszi Ukrajna fekete-tengeri kikötővárosának történelmi központját a veszélyben lévő világörökségi helyszínek listájára.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Veszélyeztetett világörökséggé vált egy ostromlott ukrajnai helyszín

Odessza történelmi óvárosát veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánította szerdán az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

A státuszról, amely a Fekete-tenger gyöngyének is nevezett kikötőváros történelmi örökségét hivatott megvédeni az ukrajnai orosz hadműveletek közepette, valamint a nemzetközi pénzügyi és műszaki segélyezés előtt is megnyitja az utat, az UNESCO Világörökségi Bizottságának párizsi rendkívüli ülésén döntöttek.

Odesszát a 2022. február 24-én orosz háború során számos alkalommal bombázták. Tavaly júliusban az 1899-ben felavatott Odesszai Szépművészeti Múzeum hatalmas üveg tetőszerkezetének egy része is megsemmisült.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Odessza, "a szabad világváros és legendás kikötő" hatása tetten érhető a filmekben, az irodalmi- és képzőművészeti alkotásokban, ezért helyezték a nemzetközi közösség fokozott védelme alá.

A 18. század utolsó éveiben a Fekete-tenger partján, egy elfoglalt oszmán erőd mellett alapított város az orosz birodalom egyik legfontosabb kikötőjévé fejlődött, kereskedelmi központként pedig Kelet-Európa egyik legkozmopolitább városává vált.

A város egyik népszerű műemléke az Odesszai Operaház, amely 2022 júniusában nyitott újra az ellenállás szimbólumaként, valamint a kikötőhöz vezető hatalmas kőlépcső, amelyet Szergej Eisenstein 1925-ös némafilmje, a Patyomkin páncélos örökített meg.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×