Vezetési válságban van Európa, és a hagyomány az, hogy Németországból irányítják informális eszközökkel. Az biztos, hogy amit Németország mond, az nincs vitában az Európai Unió álláspontjával. Ezért kulcskérdés, hogy az energiaügyekről miként gondolkodik Berlin – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.

A német kormánykoalíció három pártból áll: a liberálisok atomenergia-pártiak, a Zöldek atomenergia- ellenesek, a szociáldemokraták pedig megosztottak. A Zöldek kongresszusa megszavazta hétvégén: két atomerőmű maradhat áprilisig üzemben, de a frakcióülés a német kancellár, Olaf Scholz javaslatára azt is elfogadta, hogy három is maradhat.

"Felmentette azon erkölcsi tehertétel alól a zöldeket, hogy az atomenergia pártjára praktikus okokból átállnak"

– mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Az elemző szerint a Zöldek párttagsága nehezményezheti ezt a döntést, de a politikusaik úgy vélik, hogy az őket támadó tagsággal szemben sikerült áthárítani a felelősséget a kancellárra, akinek viszont nincs félnivalója, mert a szociáldemokrata párt többsége támogatja álláspontját. Tehát emiatt nem fog megbukni a német kormány.

Megjegyezte: a német kancellárt korrupciógyanú lengi körbe hónapok óta. Hamburgi polgármesterként elengedett egy magénbanknak egy adófizetési kötelezettséget, amit sokáig letagadott. Az ügy részletei ma sem világosak, de a kancellár meghallgatásokra jár.

Ennél is fontosabb, hogy a liberális párt elveszítette parlamenti jelenlétét az alsó-szászországi, Hannover központú németországi tartományban, miután öt százalék alatt végzett a választáson. Ez belső feszültséget jelent a pártban, ezért Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott: a német kormány nem stabil, de nem az atomerőművek miatt.

Az idén már nem lesz olyan választás, mellyel ezeket a nagyobb konfliktusokat rendezni lehet, viszont Berlinben meg kell ismételni a szövetségi választást, vagy az egész városban, vagy néhány kerületben. Az alkotmánybíróság ugyanis kimondta, a választási eljárás során nem tartották be az összes szabályt, emiatt pedig nem érvényes az eredmény. "Az még egy nagyon nagy meccs lesz" – jegyezte meg.

Lengyelország és az uniós források

Lengyelország egyelőre nem kap európai uniós forrást, ugyanis nem teljesítette azokat a kívánalmakat, melyeket az Európai Bizottság szabott. Mráz Ágoston szerint a legfontosabb kérdés az, hogy miben állapodtak meg a felek. A lengyelek ugyanis azt gondolják, ők végrehajtották a megállapodásokat, "ez az igazságügyi reformjuknak a reformja", az Európai Bizottság viszont utólag azt mondta, csak akkor hiszi el, hogy Lengyelország átalakította ezt a belső ellenőrzési modellt, ha a korábban elbocsátott bírókat visszaveszi. A bizottság ugyanis nem az intézményes rendszert, hanem az eredményeket figyeli. A lengyelek szerint viszont erről nem volt szó a megállapodásban, és "nagyon felháborodtak a brüsszeli utólagos feltételeken".

Arra számítanak, hogy Lengyelország nem kap uniós forrást 2023 októberéig.

A brüsszeli igazságtalanság kampánytémává vált, és az elemző szerint ennek látjuk most a következményeit: akik a Brüsszellel való békés együttműködés és tárgyalás hívei voltak, távoznak éppen a lengyel kormányból. Augusztus elején Jarosław Kaczyński, a kormánypárt elnöke elmondta: Németországtól követel Lengyelország 1,3 billió euró kártérítést a világháború okán. Mráz Ágoston Sámuel szerint ez "kiválóan alkalmas téma arra, hogy a következő kampányévben az uniós kritika és a német álláspont elleni közös küzdelemre szólítsa a támogatóit Kaczyński".

A szakértő elmondta: a lengyel igazságügyi minisztert, Zbigniew Ziobrót a Lengyel Szolidaritás párt adja, ő tekinthető Brüsszellel szemben a legkritikusabb kormánytagnak. Ő dönthet a bírók visszahelyezéséről, ami mindössze hat főt jelent. Ziobro azt mondta, nem hajlandó újratárgyalni a feltételeket, és – éppen azért, hogy megmaradjon a kampányévben is a kormánytöbbség – Lengyelországnak nincs mozgástere. Az igazságügyi miniszter számára már a "reform reformja" is nehezen volt elfogadható, ő előre szólt a lengyel belpolitikában erről a brüsszeli döntésről. Miután gyanúja beigazolódott, számítani lehet arra, hogy ezt a követelését a kampányban is hangsúlyozni fogja.

A nemzeti konzultációról

Mráz Ágoston Sámuel a 12. nemzeti konzultáció kapcsán kifejtette, hogy ez a másfél millió támogató összegyűjtésére jó, ami megkérdőjelezhetetlen politikai jelentőséggel bír.

Amikor a magyar kormány Brüsszelben tárgyal, fontos érvet jelent, hogy ilyen sok választópolgár a magyar kormány álláspontját osztja. Szerinte ha az EU tagállamainak minden vezetője komolyan veszi a demokráciát, akkor érti azt a politikai üzenetet, ha egy ország társadalmának aktív része egy választás nélküli helyzetben kiáll a kormány álláspontja mellett.

"Lényegében ez azt jelenti, hogy nincs mozgástere a kormánynak, ezt a politikai álláspontot kell képviselnie a tárgyalásokon"

– mondta.

A Nézőpont Intézet vezetője elmagyarázta, a "kényszerpálya és erőfelmutatás" kettős elméletét a dánok találták ki. A magyar kormány szerinte ezt demokratikusabban képviseli és valósítja meg, és komoly támogatást jelenthet az eredménye. "Stratégiai gondolkodást tükröző, demokratikus felhatalmazást jelentő kötött mandátum a brüsszeli tárgyalásokhoz" – fejtette ki véleményét Mráz Ágoston Sámuel.

A nemzeti konzultáció kapcsán a szakértő szerint biztosan felmerülnek olyan meglátások, hogy ezzel könnyű többséget szerezni, mert a kérdéseket ügyesen állították össze. "Biztos, hogy vannak Brüsszelben, akik mindenben a rosszat látják, és semmit nem akarnak elhinni a magyar kormánynak" – mondta, és hozzátette, szerinte ez nem a közvélemény-kutatással azonos műfaj, hanem inkább aláírásgyűjtés.

Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: a publikált eredmények alapján 5-10 százalék nem támogatja a kormány álláspontját az egyes kérdésekben, de szerinte a kormány inkább felhatalmazást kér és kap az álláspontja képviseletéhez a nemzeti konzultáción.