eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke a KKP megalapítása 100. évfordulójának alkalmából odaítélt kitüntetések átadási ünnepségén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. június 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua/Hszie Huan-csi

A hidegháború biztonságosabb időszak lehetett a mostaninál

A nyugati országok nem kommunikálnak eleget Oroszországgal és Kínával, ez pedig komoly rizikót hordoz az Egyesült Királyság biztonsági szakértője szerint.

A rivális nagyhatalmak még a hidegháború idején is jobban megértették egymást, mint most, vélekedik Stephen Lovegrove, a kommunikáció hiánya pedig szerinte oda vezet, hogy alábecsülik egymás képességeit, idézi a BBC cikke.

Ezen tovább ront az a tény, hogy a fegyverek széles körben való elterjedésének új korszakában vagyunk, amikor is a veszélyes eszközök egyre szélesebb körben elérhetők.

Minderről közvetlenül Joe Biden amerikai és Hszi Csinping kínai elnök telefonbeszélgetése előtt beszélt a biztonsági tanácsadó. Ilyen beszélgetésre utoljára márciusban került sor. A telefonhíváson várhatóan szóba kerül a növekvő feszültség Tajvan és Kína közt, valamint a még a Trump-érában a kínai importárura kirótt tarifák.

Lovegrove az ukrán háború kapcsán beszélt a hidegháborús éra és jelenünk összehasonlításáról.

Elmondása szerint a hidegháborús évtizedekben a nyugati hatalmaknak hasznára váltak azok a tárgyalások, amelyek javították a szovjet doktrína és képességek megértését

- és ez ugyanígy volt a szovjetekkel is.

"Ez mindkét fél számára nagyobb bizonyosságot adott abban, hogy nem számítják el magukat, belelavírozva egy nukleáris háborúba. Ma már nem rendelkezünk ugyanilyen alapokkal másokkal szemben, akik a jövőben fenyegethetnek minket. Különösen igaz ez Kínára. A párbeszéd révén kiépített bizalom és átláthatóság azt is jelenti, hogy aktívabban tudunk fellépni, amikor egyezségek be nem tartását és a partner helytelen viselkedését tapasztaljuk" - fogalmazott.

A szakember szerint a váratlan konfliktus kockázatát növeli, hogy

Oroszország újra meg újra megsérti szerződéses kötelezettségeit,

valamint Kína nukleáris arzenáljának bővítése, illetve a fegyverzetellenőrzési megállapodások nyilvánvaló lenézése is ehhez vezethet.

Lovegrove beszélt a technológia gyors fejlődésével és szárazföldi támadásra is alkalmas cirkálórakétákat fejlesztő államok számával kapcsolatos veszélyről is. Arra nem lát esélyt, hogy a nagyhatalmak a közeljövőben olyan új megállapodásokat kötnek, melyek lehetővé tennék a stratégiai kockázatok csökkentésére alkalmas munkát.

"Hamarosan lépéseket kell tennünk a bizalomépítő intézkedések megújítására és megerősítésére, hogy csökkentsük vagy akár meg is szüntessük a bizalmatlanság, a félelem, a feszültségek és az ellenségeskedések okait. Ez segíthetne abban, hogy a felek helyesen értelmezzék egymás cselekedeteit az egymás szándékairól folytatott állandó információcserének köszönhetően. A bizalom akkor nő, ha az államok nyíltan beszélnek katonai kapacitásaikról és terveikről" - vélekedik.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×