eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Brüsszel, 2018. szeptember 24.Mario Draghi, az Európai Központi Bank, az ECB elnöke az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2018. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hosle

Folytatódik - Újból benyújtotta a lemondását az olasz kormányfő

Hiába próbálkozott a kormánykoalíció újraélesztésével az elmúlt napokban.

Újból benyújtotta lemondását Mario Draghi olasz miniszterelnök csütörtökön, miután kudarcba fulladt a kormánykoalíció újjáélesztésére tett kísérlete.

Sergio Mattarella olasz államfő "tudomásul vette" Draghi lemondását, és arra kérte a távozó miniszterelnököt, hogy a továbbiakban ügyvivő kormányfőként folytassa munkáját - írta közleményében az elnöki hivatal.

Egyelőre nem tudni, hogy az államfő feloszlatja-e a parlamentet, és előrehozott választásokat ír-e ki. Amennyiben igen, a voksolásra szeptember 25-én vagy október 2-án kerülhet sor. A kormány mandátuma 2023-ig szól.

Mattarella a nap folyamán találkozik Maria Elisabetta Alberti Casellati és Roberto Fico házelnökkel.

Draghi szerdán még kísérletet tett arra, hogy a pártok új bizalmi szövetséget kössenek, és kormányprogramot vázolt fel a következő hónapokra. A szenátusban este tartott bizalmi szavazást ugyan megnyerte, de elveszítette a parlamenti többség támogatását, miután a kormánykoalíció három tagja, a Hajrá, Olaszország (FI), a jobboldali Liga, illetve az Öt Csillag Mozgalom (M5S) megtagadta a részvételt a voksoláson.

A miniszterelnök a múlt héten mondott le először, azt követően, hogy az M5S kivonult a kormány energiacsomagjáról tartott szenátusi szavazásról. Mattarella akkor elutasította lemondását, és arra kérte, hogy a parlamentben mérje fel az erőviszonyokat a kormányzás folytatásához.

Szakértők szerint a 2021 februárjában kormányra került, független Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt, megerősítette Olaszország helyzetét a pénzügyi piacokon.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×