eur:
411.23
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Közeledik az olasz kormányfő "utolsó vacsorája"

Mario Draghi beszédet mond a római parlamentben, majd a frakcióvezetők reagálnak rá, végül szavazás pecsételheti meg a kormány sorsát szerda este.

Mario Draghi olasz kormányfő beszéde és a frakcióvezetők válaszai döntenek a 2021 februárjában alakult nemzeti egységkormány sorsáról a római parlament felsőházában, ahol a szavazás az esti órákban várható szerdán.

A La Repubblica baloldali napilap szerint Mario Draghi két előkészített beszéddel lép majd be az ülésterembe: az egyikben az szerepel, hogy kész folytatni a kormányzást, a másikkal pedig a lemondását jelentené be. Az újság úgy vélte, Mario Draghi a végleges döntést a két eddigi kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga felszólalása után hozza meg.

Olasz szokás szerint a kormányválságot érintő parlamenti szavazás nem lesz se gyors, se egyszerű: Mario Draghi délelőtti felszólalása és egy szünet után a frakcióvezetők válaszai következnek, amelyek öt órán át tartanak. A voksolás a Draghi-kormány maradásáról vagy távozásáról az esti órákban kezdődik. Természetesen a miniszterelnök és a parlamenti pártok közlései sok mindent elárulnak a lehetséges forgatókönyvekről.

Mario Draghi kedden az államfő Sergio Mattarellával, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával, valamint a jobbközép Hajrá, Olaszország! (FI) és a Liga vezetőivel, Silvio Berlusconival és Matteo Salvinivel is egyeztetett.

Draghi továbbra is parlamenti többséggel bír, a kérdés most az, hogy a kormányát az utóbbi közel másfél évben támogató pártok milyen feltételekhez akarják kötni a folytatást.

Matteo Salvini szerda reggeli közösségi bejegyzésében megismételte, hogy a Liga a felsőházban azt fogja tenni, ami "Olaszországnak és az olaszoknak kell". A Liga és az FI korábban a kormányzás folytatása feltételeként az M5S kihagyását szorgalmazta a széles koalícióból.

Az M5S sorsát saját parlamenti frakciója tagjai döntik el: a párt vezetősége továbbra is kitart a Mario Draghinak benyújtott kilencpontos ultimátum teljesítése mellett, az M5S szenátorainak egy része azonban a parlamentben való maradásért kész a párt diktálta iránnyal szembe fordulni. Elemzők úgy vélik, az M5S további darabokra eshet szét a parlamentben a július 21-én bekövetkezett pártszakadás után.

A jobboldali Il Giornale nem zárja ki, hogy a Draghi-kormány az M5S nélkül marad fenn tovább, és a miniszterelnök néhány pontos agenda teljesítése után még a jövő tavasszal esedékes parlamenti választások előtt távozik. Harmadik verzióként az Il Giornale megemlíti azt a lehetséges forgatókönyvet is, hogy Draghi megelégeli a pártcsatározást, és még az esti szavazás előtt ismét benyújtja lemondását az államfőnek. Mario Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is volt, július 14-én nyújtotta be lemondását az államfőnek, miután az M5S a kormány energiacsomagjáról tartott parlamenti szavazásán kivonult az ülésteremből. Az államfő nem fogadta el Draghi lemondását, és arra kérte őt, hogy a parlamentben mérje fel az erőviszonyokat a kormányzás folytatásához. Draghi az M5S nélkül is elegendő többséggel bír a parlament mindkét házában, de a jelenlegi válsághelyzet gyakorlatilag pontot tett a közgazdász kormányfő vezette széles kormánykoalíció végére.

A legutolsó 2018-as parlamenti választások után az M5S először a jobboldali Ligával, majd 2019-től a baloldali PD-vel kormányzott. 2021-től Mario Draghi vette át az ország irányítását.

Az ellenzéki Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt elnöke, Giorgia Meloni a szerda esti parlamenti voksolással egy időben tüntetést hívott össze az azonnali előrehozott választásokért.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×