eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szakadozott ukrán zászlók lobognak a szélben az északkelet-ukrajnai Csernyihivben 2022. április 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Ennyit tud a nyugat-ukrajnai vasúti rakétatámadás részleteiről az ungvári újságíró

A Belügyminisztérium szerint a vasúti összeköttetés megbénítása volt az oroszok célja a rakétázással, a vasutak igazgatója viszont magát az alagút elleni támadást is cáfolja. Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó újságírója arra számít, hogy csütörtökön jelentősen nőni fog a jelentésekben szereplő sebesültszám. Beszélt arról is, hogy birkózik meg a gyakorlatilag megtelt Kárpátalja a sok belső menekülttel.

Az ukrán Belügyminisztérium szerint az orosz csapatok szerdán este rakétacsapást mértek a Kárpátalját és Lemberg megyét összekötő beszkidi vasúti alagútra. Bár az ukrán vasúttársaság ezt cáfolta, az tény, hogy a környékbeliek négy nagy robbanást hallottak, több sebesültről érkezett hír, és sok vonat máris jelentős késéssel közlekedik a térségben. Erről, valamint a kárpátaljai menekülthelyzetről kérdeztük az ungvári Simon Ritát, a Kárpáti Igaz Szó újságíróját.

„Hivatalos források megerősítették a vasúti infrastruktúrát ért támadást. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azt mondta, hogy a beszkidi vasúti alagutat támadták, szerinte

az oroszok célja, hogy ellehetetlenítsék a vasúti összeköttetést és megállítsák az üzemanyag-, illetve a fegyverszállítást.

Ezzel szemben az ukrán vasutak igazgatója cáfolta ezt a hírt, azt mondta, hogy nem igaz a beszkidi alagút elleni támadás” – mutatta be az ellentmondást az újságíró.

Simon Rita az alagút jelentőségéről elmondta, hogy nincs más út, ez teremti meg a vasúti összeköttetést Kárpátaljával abba az irányba, 14-15 vonat késéséről, illetve leállításáról számoltak be eddig. Ha nem járható az alagút, nincs meg a vasúti kapcsolat Lvivvel.

„Halálos áldozatról egyelőre nem számoltak be, de négy-öt sérültről már tudunk,

gondolom, a számuk jelentősen növekedni fog a nap végére” – mondta. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban nem volt sok légiriadó náluk, pár napja egyáltalán nem szóltak a szirénák, de szerda este viszonylag hosszú riasztás volt, ebből arra következtettek, hogy történt vagy épp történik valami.

„Rögtön a rakétatámadás után nem közölnek híreket amiatt, hogy az ellenség ne tudjon tájékozódni, tilos is ilyenkor fotózni vagy bármilyen pontos információt adni” – emelte ki.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt három hónapban a magyar lakta területeken hozzászokott mindenki, hogy sok a belső menekült. A mostani helyzet nagyjából egy hónappal ezelőtt beállt, akik Kárpátalján akartak maradni, vettek vagy hosszabb távra béreltek lakást, esetleg önkormányzaton, ismerősön keresztül gondoskodtak a lakhatásukról.

„A Belügyminisztérium adatai szerint a háború óta elmenekült emberek közel 60 százaléka visszatér Ukrajnába. Akik visszatérnek, azok közül nem mindenki jön ide Kárpátaljára, hiszen ebből a szempontból Kárpátalja szinte megtelt, nem nagyon tudnak már hová elhelyezkedni, kivéve, ha valakik innen elmennek, de nagy számban ezt már nem tapasztaljuk. A tanácsadók szerint az országot elhagyók 80 százaléka előbb-utóbb vissza fog térni Ukrajnában. Ezt a tendenciát látjuk, mert valóban sokan térnek vissza. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ukrajnai menekültek nem találták meg a számításaikat Európában, illetve a nyelvi nehézségek miatt is nehéz munkát találniuk, úgyhogy ebből a szempontból mégiscsak jobb, hogyha hazatérnek és a régi munkahelyükhöz visszatérnek, esetleg keresnek valami újat, azért mégiscsak itthon vannak, biztonságban. Viszonylagos biztonságban, mert azért itt a nyugati régióban is vannak, mint látjuk, légitámadások. Itthon mégiscsak olcsóbb az élet, mint Európában” – mondta Simon Rita.

Nagyon sokan térnek vissza Ukrajnába, de kedden például a magyar rendőrség közlése szerint 10 ezren jöttek át a magyar határon Ukrajnából. Ezzel kapcsolatban az újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy

a mostani határátlépők között sok az ingázó,

sokan a tanulmányaik miatt kelnek át a határon, vagy nők a férjeiket látogatják meg otthon, szerinte ilyen sokan már nem mennek el, az országot végleg vagy hosszabb időre elhagyok már meglépték ezt korábban.

„Akik visszatérnek Ukrajnába és esetleg Kárpátalján keresnek menedéket, azok szerintem jó helyzetben vannak, mert a kárpátaljai megyei vezető szerint

tízezer új munkahely jött létre itt az elmúlt időszakban

– mondta végezetül a Kárpáti Igaz Szó újságírója. – Nagyon sok cég, vállalkozás áttelepült ide belső Ukrajnából. Ezek többségében IT cégek, de van köztük gyár is. Azok, akik itt maradtak vagy ide jönnek vissza, és nem egészen Kijevig vagy belső Ukrajnáig, itt is találhatnak új munkahelyet és letelepedhetnek hosszú távon.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×