A miniszterelnök rámutatott: országa kétszáz évig semleges volt, és ez jól szolgálta a svéd érdekeket, így nem lehet könnyelműen irányt váltani.

A NATO-tagság "kérdése nagyon, nagyon bonyolult, és alapos átgondolást igényel" - tette hozzá.

Andersson szociáldemokrata pártja eddig hevesen ellenezte Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ám áprilisban jelezte: az ukrajnai háború fényében kész felülvizsgálni álláspontját. A tömörülés szerint május 24-ig vélhetőleg döntésre jutnak a kérdésben.

A Novus közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a svédek 54 százaléka támogatja a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Andersson vasárnap hangsúlyozta: azt kell szem előtt tartani, hogy mi a legjobb Svédország számára. Az irányváltoztatás és a tétlenség is kockázatos, és a döntés egyik esetben sem könnyű - jegyezte meg.

A miniszterelnök elmondta: egyelőre nincs válasza arra, hogy mi a legjobb és a legbiztonságosabb országának.

A kormányfő azt szeretné, ha a svéd tagságról - Finnországhoz hasonlóan - a parlamentben döntenének. A helsinki törvényhozás már megkezdte a kérdés megvitatását, és a várakozások szerint az ország a következő NATO-csúcstalálkozóig benyújthatja csatlakozási kérelmét. Finnország eddig szintén semleges volt.

Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár többször is kijelentette, hogy a szövetség tárt karokkal várja Finnországot és a Svédországot, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a napokban arról beszélt, hogy a két ország NATO-csatlakozása esetén Oroszország "kénytelen lenne" megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.