Infostart.hu
eur:
363.16
usd:
317.96
bux:
151822.26
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Jens Stoltenberg: Gyorsan csatlakozhatnak a NATO-hoz a finnek és a svédek

A NATO-főtitkár azután nyilatkozott, hogy találkozott az Európai Parlament vezetőivel.

Finnország és Svédország gyorsan csatlakozhat a NATO-hoz, ha úgy döntenek, hogy felvételt kérnek a nyugati katonai szövetségbe - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a Reuters tudósítása szerint.

"Ha úgy döntenek, hogy jelentkeznek, Finnország és Svédország meleg fogadtatásban részesül, és arra számítok, hogy a folyamat gyorsan fog lezajlani" - mondta újságíróknak Brüsszelben, hozzátéve, hogy a nap folyamán beszélni kíván a finn elnökkel.

Azt mondta, biztos benne, hogy sikerül megoldást találni a két skandináv ország kérelme és a NATO mind a 30 tagországának parlamentjében történő formális ratifikációja közötti átmeneti időszakra.

"Biztos vagyok benne, hogy vannak módok az átmeneti időszak áthidalására úgy, hogy az megfelelő legyen a szövetségnek ugyanúgy, mint Finnországnak és Svédországnak" - mondta Stoltenberg.

  • A legutóbbi hírek szerint májusban nyújtják be együtt a csatlakozási kérelmüket.
  • Oroszország, amellyel Finnország 1300 kilométeres határszakasszal rendelkezik, korábban bejelentette, hogy atomfegyvereket és hiperszonikus rakétákat telepít balti enklávéjában, Kalinyingrádban, ha Finnország és Svédország úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz.

Oroszország ukrajnai beavatkozásával kapcsolatban a NATO főtitkára azt monda, a "brutális orosz agresszió" megmutatta azon országok, köztük Moldova és Georgia "technikai és politikai támogatásának" fontosságát, amelyek nem tagjai sem a NATO-nak, sem padig az Európai Uniónak.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy az Európai Unió régóta a biztonsági unió kiépítésén dolgozik a tagországok védelmének biztosítására. A két észak-európai uniós tagállam, Finnország és a Svédország katonai integrációja tovább erősítené az unió stratégiai biztonságát.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: az Európai Parlament mindent megtesz azért, hogy az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit betartsák és a lehető leghatásosabbak legyenek. Támogatja továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz támadással szemben.

Címlapról ajánljuk

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Hónapokra gyermekotthonná válnak a magyar kórházak – lesújtó jelentés készült az elhagyott csecsemők helyzetéről

Hónapokra gyermekotthonná válnak a magyar kórházak – lesújtó jelentés készült az elhagyott csecsemők helyzetéről

Miközben az állam több száz új gyermekotthoni férőhelyet hozott létre, és a 2024-es jogszabály-módosítás után látványosan felgyorsult a kórházban hagyott újszülöttek örökbefogadhatóvá nyilvánítása, 2026 májusának végén még mindig 140 három év alatti gyermek várt kórházban arra, hogy megfelelő gondozási helyet találjanak neki. Az alapvető jogok biztosának friss jelentése alapján a probléma ráadásul nem szűkült: a dokumentum által összevetett 2024-es és 2026-os adatok között 32 százalékkal nőtt az érintett gyerekek száma. A vizsgálatból egy olyan rendszer képe rajzolódik ki, amelyben egyszerre kevés a ténylegesen használható nevelőszülői férőhely, területileg rosszul oszlanak el az intézményi kapacitások, lassú lehet a gyámhatósági ügyintézés, alulfinanszírozott az ellátás, miközben a megelőző szociális ellátások is több helyen hiányosak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×