Francia elnökválasztás: ők tizenketten pályáznak az Élysée-palotába

Infostart

- 2022. április 8. 08:19

Tizenketten versengenek a francia elnöki székért az államfőválasztás vasárnapi első fordulójában. Általános vélekedés szerint a legnagyobb eséllyel a hivatalban lévő elnök, Emmanuel Macron száll ismét ringbe, a meglepetést azonban teljességgel nem lehet kizárni.

Az elnökválasztás kétfordulós Franciaországban, a vasárnapi első menet után a második fordulót április 24-én tartják. A mostani tizenkettő helyett akkor azonban már csak az a két jelölt mérkőzik meg egymással, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerezte.

A mostani tizenkét induló soknak számít, de mégsem rekord a francia elnökválasztások történetében.

A 2000-es évek elején ugyanis volt olyan forduló is, amikor tizenhat jelölt versengett az államfői tisztségért.

Második fordulóra a választási törvény szerint csak abban az esetben nem kerülne sor, ha bármelyik jelölt már az első fordulóban megszerezné az abszolú többséget, azaz a szavazatok több, mint ötven százalékát. Ez azomban az elnökválasztások történetében senkinek, még az ország leghíresebb államfőjének, Charles de Gaulle-nak sem sikerült.

A francia televíziók vasárnap este nyolc órakor ünnepélyesen – és egy időben – jelentik be az első exit poll-felmérések eredményeit, amelyek a múltban szinte mindig "bejöttek". Szakértők szerint a papírforma azt valószínűsíti, hogy a második fordulóba a Köztársasaság lendületben párt képviseletében Emmanuel Macron jelenlegi elnök és öt évvel ezelőtti ellenfele, a radikális jobboldalinak tartott Marine Le Pen jut be a Nemzeti Tömörülés "színeiben".

De – különös tekintettel a második helyen befutóra – meglepetést okozhat egy szélsőjobboldalinak, valamint egy szélsőbaloldalinak tartott jelölt.. Az első az elmúlt hónapokban mindenekelőtt a bevándorlókat célzó, rendkívül kemény francia identitáspolitikát hirdető és ennek köszönhetően népszerűségét erősen növelő Éric Zemmour. Pártjának neve, a Visszahódítás szinte önmagáért beszél. A másiik pedig az a Jean-Luc Mélanchon, aki a radikális balodalt képviselve az Engedetlen Franciaország párt vezetője.

A második helyen esetleg befutók között említik még az egykori elnök, Niicolas Sarközy korábbi pártja, ma a Köztársaságiak nevű párt képviseletében induló, centrista Valérie Pécresse-t, aki kampánya során mindenekelőtt azt hirdette, hogy Franciaország első női elnöke szeretne lenni.

Macron mellett ők négyen azok, akik 10 százalék feletti eredményre számíthatnak.

A többi jelölt közül említést érdemel még a szocialista párti Anne Hidalgo, Párizs főpoligámestere és Yannick Jadot, a Zöldek képviselője. Mindketten a mérsékelt baloldal képviselői, és egyaránt csak 2 százalék körüli eredményre számíthatnak.

A két "győztes" szempontjából ugyanakkor meghatározó lehet, hogy a kiesettek híveiket melyik második fordulós jelölt támogatására szólítják fel.

A legutóbbi felmérések szerint Emmanuel Macron támogatottsága 27 százalékos, őt követi Marine Le Pen 21, Jéan-Luc Melanchon 15, Zemmour és Pécresse 10-10 százalékkal.

A legutóbbi, 2017-ben tartott elnökválasztást a második fordulóban jelentős fölénnyel Emmanuel Macron nyerte, csaknem dupla annyi szavazatot szerezve, mint Marine Le Pen. Macron hivatalát 2017. május 14-én foglalta el.

Az 1962-es francia elnökválasztási népszavazás óta az elnököt közvetlenül választják a francia szavazók. 2000-ben ugyancsak népszavazáson döntöttek arról hogy a korábbi hét évről ötre rövidítik az elnöki terminust. Az új szabály szerinti első választást 2002-ben tartották, ekkor a korábban hét évig elnöklő Jacques Chiracot már csak öt évre választották újra. Egy személy ugyanakkor nem tölthet be kettőnél több elnöki ciklust.

A francia államfőnek jelentős a befolyása és egyben a tekintélye is, az elnöki tisztség a legrangosabb pozíció Franciaországban. A többi között részt vesz a kormányüléseken, és ő a hadsereg főparancsnoka is. Válság esetén pedig rendkívüli jogok illetik meg.