Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Emmanuel Macron francia elnök (b) a helyi lakosokkal beszélget, miután leadta voksát a francia elnökválasztás első fordulójában az észak-franciaországi Le Touquet egyik  szavazóhelyiségében 2022. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Thibault Camus

Eldőlt: Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott tovább

Szoros volt a francia elnökválasztás első fordulója, a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon alig maradt el a Le Pentől. A második fordulóban igen kiélezett csatára lehet számítani a két talpon maradó jelölt között egy közvéleménykutatás szerint.

Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen megmérettetésére kell számítani a voksolás második fordulójában.

A francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett adatai szerint a vasárnapi első fordulón leadott szavazatok 97 százalékos feldolgozottsága mellett

  1. Macron a szavazatok 27,6 százalékát szerezte meg, míg
  2. Le Pen a voksok 23,41 százalékát tudhatja magáénak. Így ők ketten jutottak be az április 24-i második fordulóba.
  3. Harmadik helyen 21,95 százalékkal a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon végzett. A belügyi tárca adatai szerint
  4. Éric Zemmour, a radikális publicistából lett politikus 7,05 százalékot,
  5. a jobbközép Valérie Pécresse 4,79 százalékot,
  6. Yannick Jadot zöld párti jelölt 4,58 százalékot,
  7. Anne Hidalgo, Párizs szocialista párti polgármestere pedig 1,73 százalékot szerzett.

Az Ipsos közvélemény-kutató cég szerint a választási részvétel 74 százalék volt.

Jadot, Hidalgo és Pécresse bejelentette, hogy Macront támogatja a második fordulóban, Zemmour pedig azt, hogy Le Pent.

Mélenchon úgy nyilatkozott a szavazás előtt, hogy előbb tanácskozik a szavazóival, csak azután jelenti be, ki mögé áll a második fordulóban. Ugyanakkor felszólította híveit, hogy a második fordulóban ne szavazzanak Le Penre.

Az Ifop közvélemény-kutató cég már most becslést adott arra, hogy a második fordulóban hogyan alakul az eredmény: eszerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban fogja legyőzni Le Pent.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×