Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
International Space Station Orbiting Earth. 3D Illustration.
Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images

Az oroszok feltételekhez kötik az űrprojektes együttműködéseket, az ISS is érintett

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és más közös űrprojektekben dolgozó partnerek közötti normális kapcsolatok helyreállítása csakis akkor lehetséges, ha a Moszkva elleni nyugati szankciókat feloldják - közölte Oroszország űrkutatási igazgatója szombaton.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója a közösségi médiában nyilvánosságra hozott bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a szankciók célja "az orosz gazdaság megfojtása, népünk kétségbeesésbe kergetése és éhínségbe taszítása, országunk térdre kényszerítése". Hozzátette: (ezek az intézkedések) "nem fognak sikerrel járni, de a szándékok egyértelműek".

"Ezért azt hiszem, hogy a Nemzetközi Űrállomás és más projektek partnerei közötti normális kapcsolatok helyreállítása csakis az illegális szankciók teljes és feltétel nélküli megszüntetésével lehetséges" - hangoztatta Rogozin.

Hozzátette, a Roszkozmosz javaslatait arról, hogy mikor szüntessék meg az együttműködést a Nemzetközi Űrállomáson az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió és Japán űrügynökségeivel, hamarosan ismertetik az orosz hatóságokkal. Korábban azt mondta, hogy a szankciók "tönkre tehetik" az ISS-szel kapcsolatos amerikai-orosz partnerséget.

A Nyugat átfogó szankciókat vezetett be Oroszország ellen a Moszkva által "különleges katonai műveletnek" nevezett, február 24-én indított ukrajnai háború miatt.

A feszültségek ellenére egy amerikai űrhajós és két orosz kozmonauta szerdán biztonságosan leszállt Kazahsztánban, miután ugyanazon űrkapszula fedélzetén elhagyták a nemzetközi űrállomást.

Az Európai Űrügynökség a múlt hónapban közölte, hogy felfüggesztette az ExoMars orosz-európai programot, és alternatívát keres négy másik programhoz az ukrajnai orosz offenzíva miatt. A küldetés célja az élet jeleinek keresése lett volna a Mars felszínén.

A OneWeb brit műholdas vállalkozás a múlt hónapban közölte, hogy szerződést kötött az Elon Musk vezette SpaceX űrhajózási céggel műholdjainak pályára állítására, miután lemondta 36 műhold március 4-i indítását a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból - amelyet Oroszország 2050-ig bérel -, miután Moszkva az utolsó pillanatban számos követeléssel állt elő.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×