eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
A pusztítás nyomai egy orosz légicsapást követően Harkivban 2022. március 3-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Kozlov

Az ukrajnai háború súlyos következményei: tabudöntés és új vasfüggöny

Tabukat döntött le Európában az ukrajnai háború, ilyen a skandináv országok fegyverszállítása vagy Németország újrafegyverkezése – mondták a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértői egy online kerekasztal-beszélgetésen.

Az európai biztonsági architektúrában új fejezetet jelent az Oroszországgal szembeni védekezés irányelve – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet Az orosz–ukrán háború lehetséges következményei című online konferenciáján Molnár Tamás Levente, az intézet kutatója.

"Az Európai Unió és az európai országok számára ez a háború elképesztő csökkenést jelent a biztonság szintjében.

Új vasfüggöny fog lehúzódni Európa keleti felén, az uniós tagországoknak benne vannak, utána, ami a mögött van, az a senki földje lesz"

– mondta, és hozzátette, a külpolitikai, biztonságpolitikai európai gondolkodás számára sokkterápiaként hatott a háború.

Példaként említette, hogy

  • Svédország 1939 óta nem szállított fegyvert nyílt konfliktusba és most ezt megtette,
  • a finnek hasonló lépésre szánták el magukat,
  • Németország pedig elkezdett fegyverkezni, elképesztő költségeket tesz bele a védelmi képességek fejlesztésébe.

A fő kérdés a szakértő szerint az, hogy a mostani sokkterápia elvezet-e oda, hogy Európa elgondolkodik kapcsolatai felülvizsgálatán az autoriter rezsimekkel.

"Már most megy a gondolkodás, hogy mi lesz az óriási nyersanyag-függőségünkkel Oroszországgal szemben, mi lesz az orosz olajimporttal, gázimporttal. Biztos, hogy nem fog egyszerűen menni és az elképesztő költségeket fog majd okozni az európaiaknak" – tette hozzá Molnár Tamás Levente. Szerinte

a biztonsági környezet rosszabb lesz, többe kerül majd és nem biztos, hogy az Európai Unió megerősödve jön ki belőle.

Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint az Európai Unió bebújik az Egyesült Államok szárnyai alá.

"Eddig is ott volt, az amerikaiak garantálták eddig is Nyugat-Európa meg a mi térségünk biztonságát, és ezt nem lehet 5-10-15 év alatt leváltani a német hadseregre vagy a svéd fegyverszállítmányokra vagy egyebekre. Inkább a blokkosodás irányába fogunk elmenni, nem a kínaiak meg az oroszok fognak blokkosodni, hanem mi Amerikával. Teljesen egyértelművé vált meg válik a következő hetekben, hónapokban az európai döntéshozók számára, hogy

az amerikaiak támogatása nélkül a saját állampolgárai biztonságát meg a saját határai biztonságát sem tudják garantálni"

– jelentette ki a kutató.

Szerinte az Egyesült Államok ezt a viszonyt kihasználhatja arra is, hogy Európát bevigye olyan konfliktusokba, amelyekből alapvetően kimaradna, elsősorban Kínára utalva, hiszen az ukrán háború előtt is hatalmas amerikai nyomás volt, hogy a kínai szálaikat vagdossak el, az EU ebbe kénytelen-kelletlen valamelyes belement, de most egyértelműen föl kell sorakoznia majd az amerikaiak mögé, hiszen nélkülük nem tudjuk megvédeni magunkat.

Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint ugyanakkor nem biztos, hogy az Európai Unió hosszú távon bemegy az Egyesült Államok védőszárnyai alá, mert az természetes folyamat, hogy egy konfliktus esetén, ahogyan most is, a szövetségesek egymásra találnak.

Wágner Péter pénteken az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×