Címke: salát gergely (68 cikk)

Nemrég Moszkvában tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszter. Ennek üzenetéről és a két ország jelenlegi változó helyzetben lehetséges együttműködéséről írt elemzést Salát Gergely sinológus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársával beszélgettünk.

Az amerikai és a kínai gazdaság úgy viszonyul egymáshoz, mint két szerelmeskedő polip, vagyis ha levágnak egy csápot, nem tudhatjuk, melyikük csápja volt, és kinek fáj jobban – mondta az InfoRádióban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

A Donald Trump által Kínára kivetett védővámokra még csekély válaszok érkeztek, de ez csak a kezdet lehet a sinológus szerint, aki azt is jelezte, Kína kezében olyan eszközök vannak, amelyeket ha bevet, azzal nehéz helyzetbe tudja hozni az Egyesült Államokat.

A nyugati világ baja ott kezdődött Kínával, hogy a kínaiak áttértek a gumipapucsokról, meg az alacsony hozzáadott értéket képviselő egyéb termékekről a high-techre. Hszi Csin-ping politikája az, hogy tartsuk erősen a jüant, s csak akkor értékeljük le, hogyha már nem tudunk mást csinálni. Kínában is van belpolitika, csak ez általában a függöny mögött működik. Egyebek mellett ezeket is megállapította Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Donald Trump második elnöksége alatt tovább fokozódhat a Kínával szembeni kereskedelmi háború. Az amerikaiak több eszközzel is élhetnek, a büntetővámoktól kezdve a technológiai embargó kiterjesztésén át a kínai befektetések korlátozásáig – mondta az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.

Dél-Koreában az Elnöki Biztonsági Szolgálat megakadályozta, hogy a hatóságok letartóztassák a felfüggesztett dél-koreai elnököt. Jun Szogjol ellen azért indult nyomozás, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd néhány órával később visszavonta azt.

A tajvani hatóságok megemelt készültségbe helyezték fegyveres erőiket, miután kínai hadihajókat és a parti őrség hajóit észlelték a Tajvani-szoros közelében és a Csendes-óceánon. A sinológus az InfoRádióban azt mondta, megszokott az erődemonstráció, amire most két oaka is volt Pekingnek.

A kínai autókra kivetett uniós vámokról Peking még tárgyal, de lesz egy pont, mikor elengedi ezt a történetet, noha nagy szüksége lenne az európai piacra – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely. A Kína-szakértő beszélt a elektromos autógyártás felfuttatásának okairól, a kínai gazdaság problémáiról és a multipoláris világrend elérésének a céljairól is.

A kínai miniszterelnök canberrai látogatása a két ország közötti diplomáciai viszony helyreállításának betetőzése – mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa hozzátette: a kínai vezetés pontosan tudta, hogy a korábban kirótt kereskedelmi szankciókkal sokat árthat az ausztrál gazdaságnak, mostanra azonban mindkét fél belátta, jobb a békesség.

Diplomáciai és gazdasági szempontból is nagy jelentőségű volt a kínai elnök Magyarországi látogatása ; mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

A kínaiak a fő világpolitikai stratégiája most a saját mozgástér bővítése, és a jövőben a többpólusú világrend kialakítása – mondta Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a kínai elnök látogatásának jelentőségéről, a pekingi diplomácia módszereiről, a küldöttség összetételéről és az orosz–kínai viszonyról is.

A platform jelenleg a legnépszerűbb a fiatalok körében, és amellett, hogy rengeteg időt töltenek el rajta, a megjelenő tartalmak jelentős befolyással vannak a felhasználókra politikailag is. A meghozott törvény arra kényszeríti a kínai vállalatot, hogy amerikai kézbe adja tengerentúli leányvállalatát, ám az államvezetés úgy is dönthet, hogy titkos technológiává nyilvánítja az algoritmust, így viszont 170 millió felhasználó maradhat hoppon.

A kínai–amerikai kapcsolatokról, Tajvanról, a kínai gazdaság célkitűzéseiről és számos szokatlan vagy épp kockázatos politikai, gazdasági folyamatról beszélt Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Sötét viharfelhők gyülekeznek a kínai gazdaság fölött: nő a munkanélküliség, egyre nagyobb válságban az ingatlanpiac és sorra adósodnak el az önkormányzatok. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy a Kínai Kommunista Párt nem tudja eldönteni, mit kezdjen a gazdasággal, mert megosztott a politikai vezetés a szükséges intézkedéseket illetően.

Többpólusú világ kialakulása felé tartunk, amelyben a magyar kormány az összeköttetések stratégiáját tartja fontosnak.

Az FBI igazgatója szerint a kínai kormánnyal kapcsolatban álló internetes bűnözők káoszt akarnak kiváltani az Egyesült Államok területén, a célpontok között például víztisztító létesítmények, az elektromos infrastruktúra, valamint olaj- és földgázvezetékek is szerepelnek. Salát Gergely sinológus szerint azonban egy titkosszolgálati vezetőnek munkaköri kötelessége, hogy hazudjon, erre a bejelentésre így építeni nem lehet.

A hongkongi bíróság elrendelte a kínai ingatlanóriás, az Evergrande felszámolását. Az óriáscég bedőlése miatt több millió kínai állampolgárt kell majd kárpótolni, az Evergrande csődje ugyanakkor politikai kérdéseket is felvet majd – mondta az InfoRádióban Salát Gergely, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense, Kína-szakértő.

Parlamenti és elnökválasztást is tartottak Tajvanon. Az eredményekről és annak a kínai kapcsolatokra gyakorolt hatásairól Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársát kérdeztük.

A január 13-ai tajvani elnök- és parlamenti választás globális értelemben is fontos lehet, így a szomszédos Kína különböző módszerekkel megpróbálja befolyásolni azt. Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársát kérdeztük.

A Pentagon jelentése szerint Kína 2030-ra megduplázná nukleáris arzenálját. A kommunista népköztársaság jelenleg 500 működőképes atombombával rendelkezik. Salát Gergely Kína-szakértő szerint az ázsiai ország csak az elrettentés miatt növeli a rendelkezésére álló robbanófejek számát, hiszen van egy doktrínája, amely alapján elsőként soha nem veti be azokat.