A klímaváltozás ma látható hatásai gyorsabbak, rombolóbbak és elterjedtebbek, mint ahogy azt 20 éve gondoltuk - állapította meg legfrissebb jelentésében az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC). A Genfben nyilvánosságra hozott jelentés kiemeli, hogy a világ népességének közel fele már most is küzd az egyre veszélyesebbé váló éghajlati hatásokkal, ezért a szerzők drasztikus és nagyszabású fellépésre szólítják fel a tagországokat.

A Föld egyharmadát-felét meg kell védeni és meg kell őrizni a jövő élelmiszer- és édesvízellátásának biztosítása érdekében. Tervet kell készíteni, hogy a part menti városokban élők biztonságban legyenek a viharoktól és a tengerek emelkedésétől - hangsúlyozták a jelentés szerzői.

"Az alkalmazkodás életeket ment" - mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés közzétételekor, hozzáfűzve, hogy "amint az éghajlatváltozás hatásai súlyosbodnak - és ez be fog következni -, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházások növelése a legfontosabb a túléléshez, a késlekedés halált jelent".

Az IPCC által készített jelentés arra összpontosít, hogy a természetet és a társadalmakat hogyan érinti az éghajlatváltozás, mit tehetnek az alkalmazkodás érdekében. A jelentés szinte minden tekintetben egyértelművé teszi, hogy az éghajlatváltozás sokkal gyorsabban hat a világra, mint ahogy azt a tudósok korábban várták. Az országok nem tudták csökkenteni a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást, sőt, az tovább növekszik.

"Az ellenőrizetlen szén-dioxid-szennyezés a világ legkiszolgáltatottabbjait kényszeríti a pusztuláshoz vezető útra" - mutatott rá Guterres hétfői videóbeszédében. "A tényeket nem lehet tagadni. A vezetésről való lemondás bűncselekmény" - hangoztatta.

Miközben a kormányoknak drasztikusan csökkenteniük kellene károsanyag-kibocsátásukat, hogy meggátolják a globális felmelegedés elszabadulását, egyúttal azon is kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a felmelegedés miatti szenvedést.

A melegebb világhoz való alkalmazkodáshoz rengeteg pénzre lesz szükség.

A városokban olyan hűs területeket kell kialakítani, ahol az emberek menedéket kereshetnek a hőhullámok elől, a tengerparti közösségeknek pedig új infrastruktúrára vagy áttelepítésre lehet szükségük

- áll a dokumentumban.

Vagy felkészülünk erre az átalakulásra, amit az alkalmazkodás kíván, vagy az éghajlatváltozás kényszerít majd rá minket - figyelmeztetett Kristina Dahl, a Scientists szakértője, aki nem vett részt a jelentés megírásában.

Az IPCC jelentés azonban arra is rámutat, hogy bizonyos esetekben az alkalmazkodás költségei nagyon magasak lesznek.

A jelentés, amelyet három hónappal a skóciai Glasgowban tartott klímacsúcs után publikáltak, kiemeli, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius fok alatt kell tartani, mert ennek a küszöbértéknek az átlépése már visszafordíthatatlan károkat okozna a világnak. A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokhoz közeli értékre való korlátozása nem feltétlenül akadályozza meg a természetet, a társadalmakat vagy a gazdaságokat érő veszteségeket, de jelentősen csökkenteni fogja azokat - áll a jelentésben.

Miután a bolygó már 1,1 Celsius fokkal melegebb lett az iparosodás előtti értékekhez képest, várhatóan két évtizeden belül eléri az 1,5 Celsius fokos küszöbértéket.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmak nem fognak jól alkalmazkodni a felmelegedő világhoz, ha nem lesznek befogadóak a probléma megoldása során. A megoldásoknak figyelembe kell venniük a társadalmi igazságosságot, és tekintettel kell lenniük az őslakosokra, a kisebbségekre és a szegényekre is.

"A szegények és a leginkább marginalizáltak a leginkább sebezhetőek" - mondta Timon McPhearson, a New York-i New School munkatársa, a jelentés 270 szerzőjének egyike. Ide érthetők az afrikai, dél-ázsiai fejlődő országokban élő emberek, valamint a kis szigetországok lakossága, továbbá a fejlett országokban, köztük az Egyesült Államokban élő marginalizálódott közösségek is.

Az inkluzív gazdasági fejlődés nélkül Afrikában az éghajlatváltozás várhatóan 40 millióval több embert taszít mélyszegénységbe 2030-ra.

A szociális jólét biztosítása vagy a környezetet is védő munkahelyek létrehozása azonban sokat lendíthet a kiszolgáltatott közösségek megsegítésén - magyarázta a jelentés társszerzője, Christopher Trisos, a Fokvárosi Egyetem klímakockázati kutatója.

A jelentés szerzői kiemelték, hogy az idő már fogytán van a társadalom egészére kiterjedő, szükséges átalakításokhoz. A következő évtizedben meghozott döntések meghatározóak lesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

"Rövid és egyre kevesebb időnk van arra, hogy biztosítsuk a bolygó élhető jövőjét" - mondta Hans-Otto Pörtner, a jelentést készítő IPCC munkacsoportjának társelnöke. "De meg kell felelnünk ennek a kihívásnak" - szögezte le.

A második jelentés az IPCC legújabb jelentésciklusából, amely a több mint hét éve történt utolsó átfogó értékelés óta született kutatási eredményeket összegzi.

Az első, tavaly augusztusban közzétett jelentés azt állapította meg, hogy

az emberiség tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, az immár visszafordíthatatlanná vált,

a globális felmelegedés már a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő.

A mostani ciklusban további két jelentés várható.