Infostart.hu
eur:
387.17
usd:
333.52
bux:
0
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
A large number of people enjoying on beach.
Nyitókép: Aliraza Khatri's Photography/Getty Images

Ürge-Vorsatz Diána: 3,5 milliárd ember élettere válhat elviselhetetlenné

Egyre kevesebb idő maradt, hogy tegyünk valamit a klímaváltozás ellen, aminek következtében az emberiség fele már most is veszélyzónában él – derült ki az IPCC hatodik értékelő jelentésének a közelmúltban megjelent második kötetéből. A részletekről Ürge-Vorsatz Diánát, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület harmadik munkacsoportjának alelnökét kérdeztük.

Az IPCC legújabb jelentés szerint az éghajlatváltozásnak már most is nagyon jelentősek a hatásai, aminek emberek milliárdjai vannak kitéve. Amennyiben pedig nem javul jelentősen a helyzet, a következő évtizedekben súlyos kárt szenvedhet mind a társadlmi egyenlőség, ileltve társdalmi jólét, mind a gazdaságok fejlődés.

Ürge-Vorsatz Diána érzékeltetésképp megjegyezte: a jelenlegi kibocsátási szintek mellett 2060-ra, 2070-re globálisan 3 Celsius-fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet, ami azzal fog járni, hogy Dél-Európa nagy részén nem lesz elégséges víz, amit technológiákkal vagy alkalmazkodási módokkal sem lehet majd kompenzálni. Így bizonyos területekről az emberekenk és az iparnak el kell majd vándorolni, mert nem lesznek már alkalmazkodási válaszok – ismételte meg. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület harmadik munkacsoportjának alelnöke azt is hangsúlyozta: a mostani tendenciák alapján 2070-re mintegy 3,5 milliárd ember lakóhelye válhat emberi életre alkalmatlanná a magas hőmérséklet és paratartalom miatt.

A fent nevezett jelentés Magyarországgal külön nem foglalkozik, viszont

Európára nézve négy fő kockázatot emel ki, amik közül gyakorlatilag mindegyik jelentősen érintheti Magyarországot is.

Első helyen a hőség, illetve hőséghullámok említhető. A szakértő kiemelte: már jelenleg is az látható, hogy az emberi életben okozott kárnak a 80-90 százaléka összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, ami a jövőben még sokkal rosszabb lesz.

Ürge-Vorsatz Diána második helyen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kockázatokat említette, hiszen az éghajlat melegedésével ez a terület is egyre súlyosabb károkat fog elszenvedni. A jelentésben szereplő térképek alapján jól látható, hogy például a kukoricatermelést illetően Spanyolország után Magyarország a legérintettebb: a terméshozam 80-90 százalékkal csökkenhet akár már a közeljövőben. A szakértő szerint mindez azt erősíti, hogy globálisan, de Európában is komoly problémák fognak felmerülni az élelmiszerellátásban, illetve az élelmiszerbiztonság területén.

A jelentés harmadik kockázatként a vízi hányt, negyedikként pedig az áradások gyakoribbá válását fogalmazza meg, amik Európára különösen nagy kockázatot hordoznak magukban – fűzte hozzá.

Ürge-Vorsatz Diána egyetért azzal, amit a mostani és már a korábbi jelentések is leszögeznek, hogy a gazdaság és a társadalom minden területén

már tegnap, de legalábbis ma mindenképp el kezdenünk mind a kibocsátások mérséklésre vonatkozó, mind az alkalmazkodásra való lépéseket,

hiszen az említett káros hatások már jelenleg is zajlanak, ráadásul amit most tesz az emberiség, különösen a mérsékléssel és infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatban, hosszú távon jelentősen befolyásolják a kibocsátásokat – emelte ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Szerinte az ukránok „hamarabb fognak kifogyni a pénzből, mint mi az olajból”. Ha szerinte Magyarország gazdasági egyensúlya megrendül, állami eszközökkel be fognak avatkozni, volt már ilyen, „meg fogjuk védeni az elviselhetetlen energiaárakkal szemben a magyarokat”. Orbán Viktor szerint most arra is kell figyelni, hogy az ukránok nehogy kárt tegyenek a déli gázvezetékben, ahogy tették azt szerinte az Északi áramlat esetében. „A következő négy év jelszava a biztonság és a kimaradás a háborúból lesz” – mondta Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban.

Iráni háború: bár fogynak a fegyverek, nem ezen fog múlni, meddig tartanak a harcok

Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúzó felek készletei ugyan fogynak, de ez egyáltalán nem rövidíti le a a konfliktust.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×