eur:
402.74
usd:
373.5
bux:
89086.68
2025. április 1. kedd Hugó
A large number of people enjoying on beach.
Nyitókép: Aliraza Khatri's Photography/Getty Images

Ürge-Vorsatz Diána: 3,5 milliárd ember élettere válhat elviselhetetlenné

Egyre kevesebb idő maradt, hogy tegyünk valamit a klímaváltozás ellen, aminek következtében az emberiség fele már most is veszélyzónában él – derült ki az IPCC hatodik értékelő jelentésének a közelmúltban megjelent második kötetéből. A részletekről Ürge-Vorsatz Diánát, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület harmadik munkacsoportjának alelnökét kérdeztük.

Az IPCC legújabb jelentés szerint az éghajlatváltozásnak már most is nagyon jelentősek a hatásai, aminek emberek milliárdjai vannak kitéve. Amennyiben pedig nem javul jelentősen a helyzet, a következő évtizedekben súlyos kárt szenvedhet mind a társadlmi egyenlőség, ileltve társdalmi jólét, mind a gazdaságok fejlődés.

Ürge-Vorsatz Diána érzékeltetésképp megjegyezte: a jelenlegi kibocsátási szintek mellett 2060-ra, 2070-re globálisan 3 Celsius-fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet, ami azzal fog járni, hogy Dél-Európa nagy részén nem lesz elégséges víz, amit technológiákkal vagy alkalmazkodási módokkal sem lehet majd kompenzálni. Így bizonyos területekről az emberekenk és az iparnak el kell majd vándorolni, mert nem lesznek már alkalmazkodási válaszok – ismételte meg. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület harmadik munkacsoportjának alelnöke azt is hangsúlyozta: a mostani tendenciák alapján 2070-re mintegy 3,5 milliárd ember lakóhelye válhat emberi életre alkalmatlanná a magas hőmérséklet és paratartalom miatt.

A fent nevezett jelentés Magyarországgal külön nem foglalkozik, viszont

Európára nézve négy fő kockázatot emel ki, amik közül gyakorlatilag mindegyik jelentősen érintheti Magyarországot is.

Első helyen a hőség, illetve hőséghullámok említhető. A szakértő kiemelte: már jelenleg is az látható, hogy az emberi életben okozott kárnak a 80-90 százaléka összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, ami a jövőben még sokkal rosszabb lesz.

Ürge-Vorsatz Diána második helyen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kockázatokat említette, hiszen az éghajlat melegedésével ez a terület is egyre súlyosabb károkat fog elszenvedni. A jelentésben szereplő térképek alapján jól látható, hogy például a kukoricatermelést illetően Spanyolország után Magyarország a legérintettebb: a terméshozam 80-90 százalékkal csökkenhet akár már a közeljövőben. A szakértő szerint mindez azt erősíti, hogy globálisan, de Európában is komoly problémák fognak felmerülni az élelmiszerellátásban, illetve az élelmiszerbiztonság területén.

A jelentés harmadik kockázatként a vízi hányt, negyedikként pedig az áradások gyakoribbá válását fogalmazza meg, amik Európára különösen nagy kockázatot hordoznak magukban – fűzte hozzá.

Ürge-Vorsatz Diána egyetért azzal, amit a mostani és már a korábbi jelentések is leszögeznek, hogy a gazdaság és a társadalom minden területén

már tegnap, de legalábbis ma mindenképp el kezdenünk mind a kibocsátások mérséklésre vonatkozó, mind az alkalmazkodásra való lépéseket,

hiszen az említett káros hatások már jelenleg is zajlanak, ráadásul amit most tesz az emberiség, különösen a mérsékléssel és infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatban, hosszú távon jelentősen befolyásolják a kibocsátásokat – emelte ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Milyen titkok derültek ki az elmúlt napokban a The New York Timesból? Miért nem jó az európai vezetők stratégiája az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban? Mi az USA érdeke Oroszország kapcsán? Miért támogatják a britek ilyen erőteljesen az ukránokat? Ezekről a kérdésekről is beszélt Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák

Csak akkor érhető el a teljes mentesség, ha már nem lesz egyetlenegy beteg vagy vakcinázott állat sem az országban – mondta az InfoRádióban Csivincsik Ágnes. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: ma már nem olyan jó a szarvasmarhák ellenálló képessége, mint a hetvenes években, az újszülöttek pedig még érzékenyebbek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Elsőre nehéz volt komolyan venni, hogy az Európai Bizottság véletlenszerűen kiválasztott európai állampolgárokkal akar konzultálni a 2028 utáni uniós költségvetésről. Aztán kiderült: a laikusnak tűnő résztvevők meglepően gyorsan megértették, hol ér véget Brüsszel hatásköre, és hol kezdődik a tagállamoké. A brüsszeli háromnapos eseményen elhangzó javaslatokat nemcsak meghallgatták, de dokumentálták is a Bizottság munkatársai, és ígéretük szerint ezek vissza is köszönhetnek a végső, 2028-2034-es közös költségvetésről szóló javaslatban. A résztvevők egy része nem EU-rajongóként érkezett, inkább azért, mert úgy érezte: eddig nem volt esélye beleszólni a döntéshozatalba, pedig nagyon is szeretett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×