Infostart.hu
eur:
364.53
usd:
330.71
bux:
146155.68
2026. november 13. péntek Szilvia
Brüsszel, 2018. február 5.Salah Abdeslam, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrorista merényletsorozat marokkói származású, francia állampolgárságú fővádlottja perének első tárgyalásán egy brüsszeli bíróságon 2018. február 5-én. A merényletsorozat főszervezőjének tartott Abdeslamot gyilkossági kísérlettel vádolják, mert rálőtt az őt elfogni próbáló rendőrökre Brüsszelben. (MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand)
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand

Kulcsfontosságú dolgokról kérdezték a párizsi merényletek gyanúsítottját a bíróságon

Megkezdődött szerdán a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat fővádlottjának, Salah Abdeslamnak az első részletes meghallgatása a párizsi különleges esküdtszéken. A terrortámadást végrehajtó kommandó egyetlen túlélője a vallomása előtt tett nyilatkozatában azt mondta: "nem öltem meg senkit, és nem sebesítettem meg senkit".

"Még egy karcolást sem okoztam" - tette hozzá a 32 éves, fehér inget és fehér maszkot viselő vádlott, mielőtt az esküdtszék elnöke megkezdte a kihallgatását. "Az ügy kezdete óta folyamatosan rágalmaznak" - tette hozzá Abdeslam, majd - az öt hónappal ezelőtt kezdődött per legelejéhez hasonlóan - megerősítette, hogy jóllehet soha nem járt Szíriában, és soha nem fogott fegyvert, az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) katonájának tekinti magát.

"Látom, ahogy Bassár el-Aszad (szíriai elnök) bánik a népével, gyerekeket, ártatlanokat öl. Én, az Iszlám Állam, őket támogatom, szeretem őket" - hangsúlyozta Abdeslam.

"A terrorügyekben az ítéletek szélsőségesen szigorúak. Megértem, hogy az igazságszolgáltatás példát akar mutatni, de üzenetet is kell küldenie" - vélte a marokkói származású, francia állampolgárságú fővádlott.

"Legközelebb, amikor valaki egy 50 kilogrammnyi robbanóanyaggal teli bőrönddel felszáll a metróra vagy egy buszra, és az utolsó pillanatban úgy dönt, hogy meghátrál, tudni fogja, hogy nincsenek jogai, mert bebörtönzik vagy megölik" - fogalmazott Abdeslam, a saját szerepére utalva a terrortámadásban.

Az esküdtszék elnöke ekkor emlékeztette arra, hogy még nem született ítélet az ügyében.

A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat.

Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

A terroristák közül egyedül Salah Abdeslam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat. Az viszont még nem egyértelmű, hogyan és miért maradt életben.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Brüsszeli letartóztatását követően a vádlott a belga rendőröknek azt állította, hogy az utolsó pillanatban meggondolta magát, és úgy döntött, mégsem robbantja fel magát a testére erősített robbanóövvel. Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöve, amelyet a szemetesbe dobott ki, nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében viszont Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

A szeptember elején kezdődött perben a fővádlott első kihallgatása két napig tart, s a 2015 szeptemberét megelőző időszakra vonatkozik. Az esküdtszék azt szeretne megtudni, hogy a nagy bulizósként ismert, éjszakai szórakozóhelyekre és kaszinókba járó férfiból hogyan lett iszlamista. Az esküdtek arra is kíváncsiak, hogy mit tudott a teraszokon lövöldöző, majd öngyilkos merénylőként meghalt bátyja, Brahim Abdeslam szíriai útjáról 2015 elején, valamint a kommandót irányító Abdelhamid Abaaoudról, aki gyerekkori barátja volt.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta azonban többször is szót kért, együttműködően viselkedik, de elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. A támadásokban betöltött szerepéről március végén hallgatja meg őt az esküdtszék.

(A nyitóképen: Salah Abdeslam, a 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrorista merényletsorozat marokkói származású, francia állampolgárságú fővádlottja perének első tárgyalásán egy brüsszeli bíróságon 2018. február 5-én.)

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: milliárdos visszaélések gyanúja miatt tettek feljelentést, razziázott az NVVH

Tisza-kormány: milliárdos visszaélések gyanúja miatt tettek feljelentést, razziázott az NVVH

Külügyminisztériumi iratok bizonyítják, hogy a jelenleg letartóztatásban lévő Orbán Áron korábban közvetlenül Szijjártó Péternél lobbizott együttműködésért és stratégiai partnerségért. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést a Tempus Közalapítvány átvilágítása után, amely több mint egymilliárd forintnyi gyanús közpénzfelhasználást tárt fel. Új főigazgatót keresnek az Országos Vízügyi Főigazgatóság élére, akinek egyik legfontosabb feladata a hazai vízgazdálkodás szemléletváltásának előmozdítása lesz. Magyar Péter miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában egy lehetséges november végi Zelenszkij-találkozóról, a gazdasági kilátásokról és az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról is beszélt. Eközben a NAV a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál és a székesfehérvári Sóstói Stadion ügyében is eljárási cselekményeket hajtott végre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×