Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Már csak öt nap a karantén Angliában

Az eddigi szabályozás alapesetben tíz nap elkülönítést írt elő, de ezt hét nap után, két negatív koronavírus-teszttel meg lehetett szakítani.

Öt napra rövidült hétfőtől a pozitív koronavírusteszt utáni kötelező elkülönítés időtartama Angliában. Az eddigi szabályozás alapesetben tíz nap elkülönítést írt elő, de ezt hét nap után, két negatív koronavírus-teszttel meg lehetett szakítani.

A legfrissebb kimutatás szerint az év elején mért rekordoknak nem egészen a harmadára csökkent a Nagy-Britanniában naponta újonnan kimutatott koronavírus-fertőződések száma.

A hétfőtől érvénybe léptetett új szabályozás - amelyet Sajid Javid egészségügyi miniszter a múlt héten jelentett be a londoni alsóházban - azt írja elő, hogy

az érintetteknek a koronavírus-fertőződés megállapításától számítva öt teljes napot kell karanténban tölteniük.

Az ötödik és a hatodik napon ugyanakkor el lehet végezni egy-egy koronavírus-gyorstesztet, és ha mindkét szűrés eredménye negatív, az elkülönítés a hatodik nap kezdetén befejezhető.

Az elkülönítési időszak alapesetben változatlanul tíz nap, de a múlt hónapban a brit kormány lehetővé tette az elkülönítés befejezését a hetedik napon, ugyancsak két egymást követő negatív eredményű gyorsteszt esetén.

Ez az időszak rövidült hétfőtől a brit kormány intézkedése alapján öt napra.

Sajid Javid az enyhítést bejelentő alsóházi tájékoztatóján úgy fogalmazott: a lépés célja a maximális gazdasági aktivitás biztosítása az elkülönítés befejezésével járó kockázatok minimalizálása mellett.

Hozzátette:

Nagy-Britannia "a legszabadabb ország" Európában a koronavírus-járvány elleni korlátozások szempontjából.

A legfrissebb adatok szerint továbbra is meredek ütemben csökken a naponta kimutatott új koronavírus-fertőződések száma Nagy-Britanniában.

A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint a vasárnap este zárult 24 órában 70 924, az utóbbi egy hétben 754 054 koronavírus-szűrés eredménye lett pozitív országszerte.

A heti szám több mint 460 ezerrel, 38 százalékkal alacsonyabb az előző egy hétben kiszűrt új fertőződésekénél.

A naponta kiszűrt új fertőződések száma az év első hetében - mindenekelőtt a rendkívül fertőző omikron vírusvariáns gyors terjedése miatt - még rekordot döntött: a január 4-én zárult 24 órában 218 724 ember szűrési leletében mutatták ki a koronavírus jelenlétét, vagyis a vasárnap este zárult 24 órában ennek nem egészen a harmada volt az újonnan azonosított koronavírus-fertőződések száma.

Csökkenésnek indult a koronavírus-fertőződésből eredő, kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is, és szakértők szerint ennek két fő oka az, hogy most már egyértelműen megállapítható módon az omikron vírusvariáns a korábbi változatoknál enyhébb tüneteket okoz, másrészt rendkívül gyorsan halad a brit oltási kampány, főleg a harmadik, emlékeztető vakcinaadag beadása.

A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint vasárnap estig az első, a második és a harmadik oltási adagból összesen 136,4 milliót adtak be országszerte, és a teljes felnőtt népesség 63,3 százaléka - 36,4 millió ember - mindhárom dózist megkapta.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×