A londoni székhelyű Savanta Communicate Research Ltd (Nagy-Britannia egyik legismertebb közvélemény-kutatója) pénteken közzétett felmérése szerint egy mai szavazáson a britek 53 százaléka az Európai Unióhoz történő újra csatlakozásra voksolna, és 47 százalék lenne ellene.
Emlékezetes, hogy a 2016. júniusi brexitnépszavazáson a kilépés pártiak 3,78 százalékos többséggel nyertek (51,89 százalék 48,11 ellenében). A mostani rés ennek közel a duplája volna, csak éppen immár az EU-tagság mellett.
Külön érdekessége a Savanta-felmérésnek, hogy
a fiatalok körében feltűnően magas (77 százalékos) volt azok aránya, akik szívesen visszatérnének EU-keretek közé.
Egy másik kérdésből az derült ki, hogy az olyan válaszolók között, akik 2016-ban történetesen nem szavaztak, most 82 százalék az EU mellett voksolna.
Egy további kérdésre adott válaszból az derült ki, hogy 5 megkérdezettből kettő támogatná, hogy tartsanak népszavazást az újracsatlakozásról. A fiatalabb (18 éves) korosztály itt is radikálisabb: körükben egy százalékpont híján a fele (49 százalék) preferálná, ha a következő 5 éven belül újabb referendumot tartanának a brit EU-tagságról.
A brüsszeli Euractiv mindezek kapcsán idézte Chris Hopkinst, a Savanta politikai kutatási igazgatóját, aki szerint a felmérés eredményei arra utalnak, hogy EU-tagság kérdésében a brit társadalom még mindig csaknem annyira megosztott, mint öt éve, csak éppen a hangsúlyok kerültek a másik oldalra, miközben láthatóan nő egy újabb népszavazás gondolatának a népszerűsége.
Szakértők emlékeztetnek, hogy az EU–brit kereskedelmi és együttműködési megállapodás idén januári életbe lépésével Boris Johnson miniszterelnök és miniszterei azt ígérték, hogy ezzel az egész brexitfolyamat békésen lezárul. Ehelyett a gazdasági és kereskedelmi élet egyre több területén ellátási nehézségek léptek fel, mind több szektorban – mindenekelőtt a fuvarozásban és a mezőgazdasági szezonális munkáknál – munkaerőhiány nehezíti a feladatok elvégzését, és számos termékből hiány van, nem ritka az üres polcok látványa a brit üzletekben és áruházakban.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a brit gazdasági-társadalmi életben nem éppen marginális halászati ágazatban dolgozók ugyanúgy a brexit veszteseinek érzik magukat, miként például sok esetben a francia kollégáik, miközben az éppen ebből táplálkozó brit-francia feszültség jó ideje megjelent már a napi tájékoztatás szintjén, mint különösen és mindenekelőtt az északír-kérdés egyre problematikusabbá válik, akkor máris egy sor okát kapni annak, mi minden állhat a közvélekedés változásai mögött – mutatnak rá elemzők.
Hopkins szerint különösen figyelemre méltó az EU-iránti nagyobb nyitottság, (az európai gazdasági, oktatási, kulturális közélet iránti érdeklődés népszerűsége) a fiatalabb korosztálynál, mert ez arra int, hogy a „brexitkérdés” – szemben sokak várakozásával, és nem utolsó sorban a kormány visszatérő ígéreteivel – belátható időn belül még akkor sem fog eloszlani, ha a fenti problémákra idővel sikerül valami megoldást találni, hanem a felnövekvő generáció érdeklődése mentén a jövőben is tartós téma maradhat a brit közvéleményben.