Infostart.hu
eur:
377.77
usd:
319.55
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Férfi fényképezi az orosz parlamenti és regionális választások eddigi eredményét mutató képernyőt az orosz Központi Választási Bizottság irodájában Moszkvában 2021. szeptember 20-án. A Központi Választási Bizottság az országos pártlistás szavazatok 80,11 százalékának megszámlálása alapján közölte, hogy az Egységes Oroszország 49,42 százalékkal vezet. A kommunisták 19,82, a liberális demokraták 7,55, az Igazságos Oroszország - Hazafiak - Az Igazságért pártiak 7,37 százalékon, az Új Emberek pedig 5,37 százalékon áll a pártlistás szavazás alapján. A parlamenti bejutási küszöb öt százalék. Ezekbe az adatokba még nem számították be a Moszkvában és hat további régióban online leadott szavazatokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Léptek a Moszkvában leadott online szavazatok ügyében

Ellenőrzik, de nem számolják újra a múlt hétvégén megtartott orosz parlamenti választások során Moszkvában leadott elektronikus távszavazatokat - közölte szerdán Alekszej Venegyiktov, a főváros választásmegfigyelő törzsének vezetője, a moszkvai társadalmi kamara elnökhelyettese.

Venegyiktov, aki egyúttal az ellenzéki hangvételű Eho Moszkvi rádióadó főszerkesztője is, kijelentette, hogy nem az újraszámlálás jogi eljárásáról, hanem technikai ellenőrzésről van szó, az online szavazással kapcsolatos gyanú megerősítése vagy meg nem erősítése érdekében. Mint mondta, létrejön egy társadalmi auditcsoport is, Grigorij Melkonjanc, a Golosz választóvédelmi mozgalom társelnöke vezetésével.

A moszkvai városi választási bizottság közölte, hogy a fővárosi választások mérlegét hivatalosan már megvonták, a voksok újraszámlálásáról pedig, beleértve az online szavazatokéról csak bíróság dönthet.

Moszkvában több, mint kétmillióan jelentkeztek be online szavazásra, ami az összes jogosult csaknem egy harmadát jelenti. A regisztráltak 96 százaléka élt is a lehetőséggel.

A blockchain alapú elektronikus távszavazás mérlegének megvonása az urnazárást követően órákig elhúzódott, majd az eredményhirdetés erősen megváltoztatta az offline voksok összesítése utáni állást.

Végül minden választókerületben a kormányzó Egységes Oroszország párt jelöltjei győztek.

A kormánypárttal szembeni taktikai voksolást kezdeményező Alekszej Navalnij ellenzéki politikus az eredmények manipulálásával vádolta meg a hatóságokat. Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnöke - az "okos szavazásnak" ez a párt volt a legnagyobb kezdeményezettje - közölte, hogy nem fogadja el a moszkvai online-szavazás mérlegét.

Eduard Liszenko, a moszkvai városvezetés IT-főnöke késlekedést az online szavazás eredményének kihirdetésében azzal magyarázta, hogy többször át kellett számolni a voksokat, mert a rendszernek van egy olyan funkciója, amely lehetővé teszi a szavazók számára a leadott szavazatok egy napon belüli utólagos módosítását, amivel majdnem háromszázezren éltek is.

A Központi Választási Bizottság a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján közölte, hogy

a kormányzó Egységes Oroszország Párt 324 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, amivel megőrizte alkotmányozó többségét.

Az ellenzéki média olyan független szakértőket idézett, akik szerint a kormánypárt ezt az eredményt csak csalással érhette el. Szergej Spilkin független választási azt állította, hogy az Egységes Oroszország 13,8 millió "abnormális" szavazatot kapott, és manipuláció nélkül csak 31-33 százalékot ért volna el, nem pedig csaknem ötvenet, ahogy azt a Központi Választási Bizottság bejelentette.

Alekszej Kuprianov biológus és statisztikus szintén 30 százalék körüli valódi szavazattal kalkulált, Borisz Ovcsinnyikov adatelemző pedig úgy vélekedett, hogy az Egyesült Oroszországra leadott voksok legkevesebb fele hamisított.

A választások előtti közvéleménykutatások egyébként a kormánypártnál 30 százalék alatti támogatottságot mértek.

A hivatalos eredményhirdetést péntekre tűzte ki a Központi Választási Bizottság. Az Interfax hírügynökség saját, két, a parlamentbe bekerült pártoktól származó értesülésre hivatkozva szerdán azt írta, hogy mégsem szeptember 29-én, hanem feltehetően október 7-én tarhatja meg alakuló ülését az új összetételű alsóház.

A halasztást az informátorok azzal indokolták, hogy a tervezettnél több időre lesz szükség a bizottsági helyek elosztására a parlamentbe bejutott öt párt között. Putyin szombaton fogadja majd a frakcióvezetőket.

A szövetségi parlament alsóházában a kommunista pártnak 57, az Igazságos Oroszországnak 27, a liberális demokrata pártnak 21, az újoncnak Új Embereknek pedig 13 mandátuma lesz. Egy-egy mandátumot nyert továbbá a Növekedés Pártja, a Polgári Platform és a Haza. Emellett bejutott az alsóházba öt független képviselő is.

A szabadságvesztésre ítélt Navalnij legközelebbi támogatói nem indulhattak el a választáson, mert az ellenzéki politikushoz köthető szervezeteket nyáron székőségessé nyilvánították és betiltották.

Címlapról ajánljuk
Századvég: Európában nőtt az atomenergia támogatottsága

Századvég: Európában nőtt az atomenergia támogatottsága

Nőtt Európában az atomenergia támogatottsága és csökkent a technológia elutasítóinak aránya – ez derült ki a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 27 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatásból. Az InfoRádió Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának igazgatóját kérdezte.

Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság

Nagyon sok áltudományos hír terjed az oltásokkal kapcsolatban. Nem az elbizonytalanodó emberekre, szülőkre kell haragudni, ebben a világban nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre bizonyos történetekkel – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hozzátette: a pandémiás fáradtság még mindig jelen van az emberekben, és árt az influenza elleni küzdelemnek is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, az orosz katonai hírszerzés vezetőjének első helyettesére Moszkvában péntek reggel. Alekszejevet vádolják a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozás, illetve a Szergej Szkripal elleni merénylet megtervezésével is, de a Jevgenyij Prigozsin-féle Wagner-lázadás idején is fontos szerepet játszott. Abu Dzabiban csütörtökön véget ért az orosz, ukrán és amerikai részvétellel tartott béketárgyalások második köre. Áttörő eredményt most sem sikerült elérni, de megállapodtak 314 hadifogoly cseréjében, illetve a megbeszélések folytatásában. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint péntekre virradóra az ukránok több rakétával támadták a régió központját, Belgorod városát, ahol súlyos károk keletkeztek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×