eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség, Annalena Baerbock, a Zöldek és Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje (b-j) az első televíziós vitáján Berlinben 2021. augusztus 29-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA/Michael Kappeler

Megingathatatlannak tűnik a szociáldemokraták kancellárjelöltje

Az első felmérések szerint a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Olaf Scholz szerepelt a legjobban a német kancellárjelöltek első, vasárnapi televíziós vitáján. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a vitának nem volt egyértelmű győztese, de megerősítette a kancellárjelöltek aktuális népszerűségi sorrendjét, amelyben Olaf Scholz vezet Annalena Baerbock, a Zöldek és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió jelöltje előtt.

Kiss J. László szerint a vasárnap esti vitának Annalena Baerbock és Armin Laschet futott neki hátrányból, miután a szociáldemokrata Olaf Scholz meggyőző előnnyel bír a népszerűségi listákon. Emiatt mind a Zöldek, mind a CDU kancellárjelöltje támadólag lépett fel.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára megjegyezte, kívülről szemlélve a vitát, nem igazán látott győztest, a gyors közvélemény-kutatás azonban arról tanúskodik, hogy

Scholz bizonyult a hallgatóság számára a legmeggyőzőbbnek,

tehát a másik két jelölt pozíciójának a javulása elmaradt.

A legfontosabb témák közül a CDU mint liberális–konzervatív párt az adóemelés és/vagy -csökkentés kérdésében a hagyományos álláspontját foglalta el, tehát mindenfajta emelést elutasít, hangsúlyozva, hogy a társasági adót csökkenteni kellene, legalább akkora mértékben, mint a szomszédos Franciaországban, különben elvándorolnak a német vállalat. Egyértelműen a német kis- és középvállalatok határozott védelme tűnik ki a politikájukból, szemben a baloldali programmal, amely hagyományosan adóemelésre épül, de elsősorban a legnagyobb jövedelemmel rendelkezőek esetében. Az SPD évi 200 ezer eurónál húzná meg a jövedelemhatárt, ahonnan a sokat kereső embereket bevonná az állami kiadások finanszírozásába.

A Zöldeknél nagyon erős hangsúly esett a környezetvédelmi kérdésekre. Annalena Baerbock igyekezett bizonyítani a szociáldemokraták, illetve a CDU jelöltjével szemben, hogy ebben a kérdésben neki sokkal nagyobb a szakmai illetékessége, és úgy láttatta a két, jelenleg hatalmon lévő pártot, mint amelyek nem tartanak lépést az idővel.

Kiss J. László megjegyezte: Armin Laschet a vita végén támadólag Olaf Scholznak szegezte a kérdést, hogyan viszonyul a posztkommunista Die Linkével kötendő esetleges koalícióhoz. Mindez teljesen érthető, tette hozzá az egyetemi tanár, hiszen a CDU számára a legnagyobb kihívást egy szociáldemokratákból, a Zöldekből és a Die Linkéből, vagyis a NDK-beli egykori Demokratikus Szocializmus Párt (PDS) utódpártjából álló baloldali koalícióját jelentené.

„Érdekes mód

Scholz nem határolódott el ettől élesen, tehát nem mondta, hogy lehetetlen, nagyon tárgyilagosan azt hangsúlyozta ki, ennek komoly erőfeltételei vannak.”

A szakember szerint amellett, hogy Olaf Scholz támogatottsága a tévévitát követően közel 40 százalék, a Zöldek jelöltje 30 százalék fölött áll, Armin Laschet pedig 20-25 százalék közé zuhant, a szeptember 26-i választásokat követően hárompárti koalíció jöhet létre, ami stabilitását illetően mindig törékenyebb, vagy problémásabb, mint a hagyományos kétpárti nagykoalíció. Kiss J. László szerint ilyen tekintetben ki lehet zárni a nagykoalíció megismétlődését, hiszen a hatalmon lévő SPD-nek és CDU-nak nincs többsége, vagyis a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) szerepe felértékelődhet.

A Német Szövetségi Köztársaság történetében a liberálisok hagyományosan a mérleg nyelvét töltötték be, jelenkeg a támogatottságuk 12-13 százalékon van, és a tartományi szinten létező koalíciók bizonyos orientációt adhatnak a kérdésben. Az egyik ilyen lehetőség, amiről a korábbi ciklust lezáró választásokon is szó volt, a Jamaica-koalíció, ami a CDU, a Zöldek és a FDP koalíciója lenne.

„Ebben a tekintetben a liberális pártnak tehát nagyon erőteljes a pozíciója” – ismételte meg. Elképzelhető továbbá egy úgynevezett közlekedési lámpa koalíció, mint a Rajna-vidék-Pfalz tartományban, amelyben az SPD, a Zöldek és az FDP foglal helyet.

A kérdés az, hogy Olaf Scholz népszerűségét, követi-e a pártpreferencia.

Kiss J. László szerint egyes közvélemény-kutatások alapján az mondható, hogy igen, hiszen bizonyos mérésknél a szociáldemokraták már előzik a CDU-t.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×