eur:
411.51
usd:
393.62
bux:
79869.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Stefan Löfven svéd miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezésről tartott stockholmi sajtóértekezleten 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Ali Lorestani

Súlyos döntést hozott a svéd miniszterelnök

Stefan Löfven novemberben lemond a kormányfői és a pártelnöki tisztségéről is.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök bejelentette, hogy novemberben lemond a kormányfői és a pártelnöki tisztségéről is.

Közölte sajtókonferenciáján, hogy erről már tájékoztatta az általa vezetett Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságát és a jelölő bizottság vezetőjét is. Lövfen a szociáldemokraták november eleji kongresszusán távozik a pártelnöki tisztségéből, ebből kifolyólag pedig a miniszterelnöki posztról is lemond, amelyet 2014 óta tölt be.

"A jövő évi (szeptemberi) választáson a szociáldemokratákat már másvalaki fogja vezetni. Egyszer minden véget ér, és én a legjobb feltételeket szeretném nyújtani az utódomnak" – mondta Lövfen.

A politikus korábban azt mondta, hogy a jövő évi választás előtti kampányban is ő fogja vezetni a pártot.

"Idővel megérett a döntést. Tíz éven át voltam a párt elnök, hét évig pedig miniszterelnök. Ezek fantasztikus évek volta, de mindennek eljön egyszer a vége" – fejtette ki ezúttal Lövfen.

A szociáldemokraták tisztújító kongresszusát november 3-7 között tartják, megválasztják a párt elnökét, aki felváltja majd Lövfent a miniszterelnöki tisztségben, ha a parlament is megszavazza.

Stefan Löfvent július 7-én választották meg ismét miniszterelnöknek, miután elegendő támogatást kapott a parlamentben, kilenc nappal azt követően, hogy bizalmatlansági szavazás után lemondott tisztségéről.

A Baloldali Párt és a Centrum Párt képviselői tartózkodtak a szavazáskor, míg a kormányfő pártja, a Szociáldemokrata Párt, a zöldek és néhány független képviselő Löfven mellett szavazott.

Löfven közölte, hogy a kétpárti kormánykoalíciót alakít a zöldekkel.

Löfven június 28-án jelentette be lemondását, miután egy héttel azelőtt elveszítette az radikális jobboldali Svéd Demokraták által ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, és a rendelkezésére álló egy hét alatt nem sikerült megoldania a kormányválságot, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki.

A 64 éves szociáldemokrata Löfven 2014-ben lett miniszterelnök, a legutóbbi, 2018-as választások után a zöldekkel megalakított kisebbségi kormány élén állt, külső támogatásra szorulva.

Löfven lemondása után Andreas Norlén, a parlament elnöke a konzervatív Mérsékelt Párt vezetőjét, Ulf Kristerssont kérte fel kormányalakításra, aki azonban azt mondta, ehhez nem tudná megszerezni a szükséges parlamenti többséget.

Az új kormány megalakulásáig Lövfen továbbra is ügyvivő miniszterelnökként vezeti a kabinetet.

Svédországban a tervek szerint 2022. szeptember 11-én tartanak parlamenti választásokat.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Befűtött a tőzsdéknek Trump legújabb húzása

Befűtött a tőzsdéknek Trump legújabb húzása

Többnyire emelkedéssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, és Európában is pluszos nyitást láttunk, ezzel folytatódhat az elmúlt hetekben tapasztalt emelkedés. A hangulatot támogatja, hogy Donald Trump a hedge fundos háttérrel rendelkező ismert befektetőt, Scott Bessentet tervezi pénzügyminiszternek kinevezni, amit a befektetők látszólag pozitívan értékelnek a piaci kilátások szempontjából. A hét fókuszában a német és amerikai gazdasági adatok, valamint az inflációs mutatók állnak, amelyek meghatározóak lehetnek a monetáris politikai döntések szempontjából. Magyar szempontból a Moody's pénteki hitelminősítői döntése lesz lényeges, a hétvégén pedig az OPEC-döntése vihet be mélyütést a piacoknak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×