eur:
409.4
usd:
374.68
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Sérült üzletek előtt helybeliek tálib fegyveresek és afgán kormányerők összecsapása után az észak-afganisztáni Kunduzban 2021. augusztus 8-án. Ezen a napon a tálib harcosok elfoglalták Kunduz tartomány székhelyének nagy részét, benne a kormányzói hivatallal és a rendőrparancsnoksággal.
Nyitókép: Abdulláh Szahil

Váratlan fordulat jöhet: alkut ajánlhatott a táliboknak az afgán kormány

Csak az erőszak szűnjön meg végre - ennek szellemében.

A hatalom megosztását ajánlotta fel a kabuli kormány a táliboknak cserében az országszerte tomboló erőszak leállításáért - nyilatkozták kabuli kormányzati források az AFP francia hírügynökségnek.

Kabul az afgán kormány és a tálibok között közvetítő Katart kérte fel, hogy tolmácsolja az ajánlatot a lázadóknak. Az ajánlat értelmében a kormány mellett a tálibok is részt vehetnének a hatalom gyakorlásában, azzal a feltétellel, hogy lemondanak az erőszakról - mondta el az AFP-nek egy forrás, aki részt vesz a dohai béketárgyalásokon.

Ugyanakkor az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió értesülése szerint

a kabuli elnöki palota nem erősítette meg a hatalommegosztási ajánlat hírét,

hanem azt hangsúlyozta, hogy nem változott a kormány álláspontja a Katarban zajló béketárgyalásokon.

Az afgánközi tárgyalásokon a kabuli kormányt képviselő küldöttség vezetője, Abdulla Abdulla, a nemzeti megbékélési tanács vezetője éppen amerikai, kínai, orosz, illetve az Afganisztán regionális szomszédjait képviselő tisztségviselőkkel tanácskozik Dohában. Abdulla csütörtökön közölte, hogy a kormány eljuttatta az általa elképzelt béketervet a közvetítő katari kormánynak, de a táliboknak tett esetleges hatalommegosztási ajánlatról nem tett említést.

Az afganisztáni harcok lezárását célzó béketárgyalásokat 2020 szeptemberében kezdték meg Dohában a kabuli kormány és a tálib lázadók képviselői. A két küldöttségnek számos konkrét kérdésben kellene megállapodásra jutnia, többek között

egy átmeneti kormány megalakításáról, a foglyok szabadon bocsátásáról, az alkotmányról, a tűzszünetről. Egyelőre nem történt lényegi előrelépés.

Afganisztánban drámai mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy májusban megkezdődött a külföldi haderő kivonása. A tálibok azóta óriási területeket vontak az ellenőrzésük alá, és már a fővárost, Kabult fenyegetik. Csütörtökön a tálibok elfoglalták a Kabultól 150 kilométerre délnyugatra fekvő Gazni városát. Ez már a tizedik tartományi székhely, amely a radikálisok kezére került egy hét alatt

A NATO csaknem két évtized után vetett véget afganisztáni missziójának. Az Egyesült Államok is döntő részben kivonta már erőit, s Joe Biden elnök nemrég közölte, hogy az amerikai csapatok várhatóan augusztus 31-ig fejezik be kivonulásukat Afganisztánból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×