Néhány napja még az volt a hír a nemzetközi sajtóban, hogy az EU-tagországok folytatják-e a menedékre nem jogosult afgánok visszatelepítését Afganisztánba, vagy ha nem, akkor mindez nem fog-e „ösztönzőként” hatni további menekültek érkezéséhez. A hét második felében
már nem a Kabulba való visszatelepítés, hanem az afgán fővárosból való kimenekítés vált első számú kérdéssé
– állapították meg nemzetközi sajtójelentések.
A világsajtót hamar bejárta a hír, hogy a Pentagon 3000 katona telepítésével igyekszik majd biztosítani az amerikai polgárok evakuálását Kabulból. (Az AP szerint további 3500 tengerészgyalolgos Kuwaitban, 1000 pedig Qautarban állomásozik majd, ha erősítésre volna szükség.) A The Financial Times szerint a brit kormány egyelőre 600 fős egységet küld az afgán fővárosba ugyanezért, és Kanada is hasonló katonai misszió kiküldésében gondolkodik.
Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy Stefano Sanmino, az EU külügyi szolgálatának főtitkára a napokban levélben fordult a tagországokhoz, segítségüket kérve abban, hogy a kabuli képviseleten dolgozó helyi munkatársak biztonságáról gondoskodjanak.
Szakértők emlékeztetnek, hogy az EU önmagában nem képes menedéket felajánlani senkinek, „vízumot” sem bocsájthat ki, nem lévén önálló állami entitás, ezt csak az uniót alkotó tagállamok tehetik meg. A kabuli EU-képviseleten ugyanakkor mintegy 100 főnyi afgán dolgozik – fordítóktól politikai munukatársakon át a kiszolgáló személyzetig –, akik komolyan aggódnak egy esetleges tálib hatalomátvétel várható következményeitől. Annyiból láthatóan nem alaptalanul, hogy ez utóbbiak
megtorlást helyeztek kilátásba minden afgánnak, aki „a nyugatiaknak” dolgozott.
A brüsszeli Euractiv diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy az EU külügyi szolgálat számításai szerint családtagokkal együtt 465 személy biztonságáról van szó, ami az esetek elsöprő többségében csak úgy szavatolható, ha e személyek elhagyják szükség esetén a fővárost, illetve jó eséllyel magát az országot is.
Sanmino levele a hírek szerint eredményezett is biztató válaszokat, így francia és holland részről már jelezték, hogy készek lehetnek ideiglenes oltalmat kínálni rászorulóknak.
Ugyanez egyébként a Euractiv szerint
egyes tagországok saját képviselete esetében már külön rásegítés nélkül is részben megkezdődött.
A dán külügyminisztérium például készséget jelzett arra, hogy megszervezik a kabuli követségen dolgozó 45 afgán nemzetiségű munkatárs evakuálását és két évre szóló ideiglenes menedéket nyújtanak nekik.
Sajtójelentések szerint Pekka Haavisto finn külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy Helsinkiben „megfontolják” a kabuli finn követségen dolgozó afgánok kimenekítését, és hasonló ígéret hangzott el Svédország részéről is.
A brüsszeli Politico megjegyzi, hogy bár Afganisztán ellen a katonai műveleteket az Egyesült Államok kezdeményezte, miután a 2001-es New York-i terrorista akciók felelőseit a tálibok befogadták, ám ezzel egy időben
az európai elköteleződés is egyre inkább számottevő lett.
2002 óta az Európai Unió összesen mintegy 4 milliárd eurós gazdasági-fejlesztési támogatást nyújtott Afganisztánnak. Emellett sok uniós ország katonai erővel is kivette a részét az alapvetően amerikai vezetésű afganisztáni műveletekből, Németországból például 20 év alatt mintegy 150 ezer katona fordult meg Afganisztánban, közülük ötvenkilencen életüket vesztették. A Bundeswehr költségvetésében az afganisztáni német katonai művüeletek az időszak során mintegy 12,5 milliárd dolláros kiadást tett ki – jegyzi meg a brüsszeli portál.
Afganisztánban humanitárius katasztrófától tartanak az ENSZ segélyszervezetei a tálib lázadók gyors területfoglalása miatt. A menekültügyi főbiztosság szóvivője azt mondta, hogy főleg a nők és a gyerekek próbálnak biztonságos helyre menekülni a tálibok elől. Felszólította Afganisztán szomszédos országait, hogy tartsák nyitva határaikat a menekülők előtt, és segítséget igért az ellátásukhoz.
