eur:
414
usd:
396.55
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Sérült üzletek előtt helybeliek tálib fegyveresek és afgán kormányerők összecsapása után az észak-afganisztáni Kunduzban 2021. augusztus 8-án. Ezen a napon a tálib harcosok elfoglalták Kunduz tartomány székhelyének nagy részét, benne a kormányzói hivatallal és a rendőrparancsnoksággal.
Nyitókép: Abdulláh Szahil

Egy nap alatt három város lett a táliboké

Egy nap alatt három regionális központot – köztük a hatodik legnagyobb várost, Kunduzt – vették be a tálibok Afganisztánban. Közben több ezer család menekül a harcok és a rettegett új rezsim elől.

Május óta 244 ezerre duzzadt az IDP-k, az angol rövidítéssel jelölt belső menekültek száma Afganisztánban – közölte az ENSZ humanitárius ügynöksége.

Miközben végéhez közeledik a nyugati vezetésű koalíciós erők kivonása az országból,

a tálibok előrenyomulása tömegeket kényszerít arra, hogy útnak induljanak.

Az IDP-k száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest háromszorosára ugrott – közölte az ENSZ -ügynökség. A legtöbben az ország északkeleti–keleti tartományaiból menekülnek, és híján vannak az élelmiszernek és az orvosi ellátásnak. Először vidéki otthonaikból indultak el a tartományi fővárosok felé, de a tálibok most már ezeket is fenyegetik, sőt, fokozatosan elfoglalják.

Az utóbbi napokban öt várost vettek be, csak vasárnap hármat, köztük a hatodik legnagyobb afgán várost, Kunduzt.

Offenzívájuk során heves harcokat vívnak a kormányerőkkel Helmand, Kandahár, Herat és Badahsztán tartományokban.

Mostanra megfeneklettek a felek között Katarban indult béketárgyalások. A tálibok azt állították, hogy békés megoldást akarnak, majd közölték: nincs megállapodás az afgán kormánnyal a tűzszünetről és nem akarnak újabb amerikai beavatkozást az országban. „Világos a válaszunk. Békés megoldást akarunk, de ha katonai offenzívával válaszolnak, akkor arra reagálunk” – fogalmazott Szuhail Sahín, a tálibok egyik szóvivője.

Joe Biden amerikai elnök közben megerősítette, hogy a hónap végén véget ér az amerikai erők 20 éves missziója az országban, miközben a NATO már kivonult.

A tálib offenzíva az elmúlt hetekben pörgött fel és a fundamentalisták – akiket az amerikai vezetésű erők és szövetségeseik 2001-ben, a szeptember 11-i terrortámadások után szorítottak ki a hatalomból –, most azzal fenyegetnek, hogy visszaállítják a 20 évvel ezelőtti állapotokat.

Kunduz elfoglalása különösen nagy siker a táliboknak: a 270 ezres város az ásványkincsekben gazdag északi régiókba vezető úton fekszik. Egyben itt futnak át a Tádzsikisztánba vezető utak is – a közép-ázsiai állam határán át csempésznek ópiumot és heroint a régióba.

Kunduz ellenőrzése tehát egyben a drogcsempész-útvonal ellenőrzését is jelenti

– írta a BBC.

A menekültek közben a kormánykézen lévő Kabulba tartanak. Egy gyerekeivel útra kelt nő elmondta: háromszor kellett autót váltaniuk, miközben egyre nehezebb olyan vezetőket találniuk, akik elvinnék őket – mivel a tálibok ellenőrzik az utakat – és a sofőrök már háromszor több pénzt kérnek. Sokan megjegyzik,

már nincs hová visszamenniük, mert a tálibok lőállásnak használják a polgári otthonokat,

magukra vonva a kormányerők tüzét és sok otthon így már megsemmisült.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×