eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinái a második adag oltásához Kálmáncsán, a Somogy Megyei Gondviselés Szociális Otthonban 2021. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Európa csak az előszobájában van annak, amit az USA csütörtökön megtesz

Joe Biden amerikai elnök személyesen jelezte, hogy kormánya a szövetségi tisztviselők kötelező oltását „fontolgatja” a delta variáns gyors terjedése miatt.

Mindeközben a CNN és a Washington Post már arról közölt tudósítást, hogy értesüléseik szerint az elnök hamarosan formálisan is bejelenti valamennyi szövetségi tisztviselő, valamint a szövetségi hivatalokkal és intézményekkel kapcsolatban álló szerződéses munkatárs oltását.

Aki ezt megtagadja, azt rendszeres tesztkészítésre, szükség esetén pedig karanténra kötelezhetik.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy a delta variáns viharos terjedése a legtöbb nyugati országban bizonyos újbóli korlátozások, valamint szigorító intézkedések bevezetését idézte elő, közülük az egyik – amit egyre több ország elrendel – az egészségügyi dolgozók kötelező beoltása.

Ugyanennek kiterjesztése a teljes kormányzati apparátusra eddig Európában még nem fordult elő, az Egyesült Államok egyes tagállamaiban viszont már van rá példa. Így hasonlót rendelt el Gavin Newsom kaliforniai kormányzó és Bill de Balsio, New York polgármestere.

Amerikában változatlanul komoly gond az oltások lassú felvétele, miközben oltóanyag és kapacitás ezek beadására rendelkezésre állna. A legutolsó adatok szerint a teljes beoltottak aránya jelenleg 49 százalékon áll az országban, miközben a Delta-variáns láthatóan egyre nagyobb hányadot tesz ki a frissen fertőzöttek körében.

Az Egyesült Államokban amúgy az amerikai járványmegelőzési központ (Centers for Disease Control – CDC) új „iránymutatást” tett közzé a maszkviselésről, amit Biden az említett sajtóértekezletén szintén úgy jellemzett, mint „egy újabb lépést a járvány legyőzésében”.

Az oltottság kérdése, de még inkább a kérdés kezelésének a mikéntje ismert módon Európában is folyamatosan napirenden lévő téma.

Miközben Franciaországban hatályba lépett az egyes szakmában az oltást kötelezővé tevő - más tekintetben pedig nyilvános helyek és programok látogatását védettségi igazolványtól függővé tevő - törvény, ugyanez brit földön láthatóan egyelőre a kormányt is megosztja.

Michael Gove kabinetminiszter például azt nyilatkozta, hogy mások biztonságát kockáztató „önzés” nem felvenni az oltást, amit főnöke, Boris Johnson miniszterelnök az LBC rádió kérdésére úgy kommentált, hogy a maga részéről az oltáskezelésnél inkább arra helyezné a hangsúlyt, hogy pozitív dolog befogadni a szérumot, nem pedig arra, hogy miként lehetne ezt kikényszeríteni.

Ugyanezért a The Guardian szerint Johnson következetesen kitér minden olyan kérdés megválaszolása elől, amelyik a kontinensen terjedő nemzeti védettségi igazolvány rendszerének brit bevezetését firtatja.

A delta terjedése amúgy sajtójelentések szerint

egyre közelebbről szorongatja a tokiói olimpiát is,

lévén a japán fővárosban háromezer fölé - 3177-re - emelkedett az új esetek száma szerdára. Ilyen magas adat még nem fordult elő a járvány másfél éve alatt Tokióban.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×