eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme hatalmas sajtóközpontként és tévéstúdióként működik 2019. május 26-án, az európai parlamenti választásokon. Az újságírók itt kaphatnak friss tájékoztatást a tagállamok választási eredményeiről a végső urnazárás után.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Konkrét tagállami ajánlásokat sürget jogállamisági ügyben az EP

Az Európai Parlament brüsszeli, kétnapos plenáris ülésének zárónapján 509 szavazattal, 152 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett jelentést fogadott el az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentéséről. Hidvéghi Balázs szerint az EP jogi, pénzügyi eszközökkel büntetné azokat, akik másképp gondolkodnak.

A képviselők üdvözölték az uniós bizottság észrevételeit az egyes tagállamok jogállamiságával állapotával kapcsolatban, megjegyezték azonban, hogy az ügyek szélesebb körére, az összes uniós értékre kiterjedő vizsgálatára van szükség, különbséget téve a jogállamiságot érintő rendszerszintű és az egyedi, egymástól független jogsértések között. Véleményük szerint a jelenleg önmagában álló jelentésnek egy állandó, átfogó és hatékony eljárás részévé kellene válnia úgy, hogy például az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz, a költségvetési feltételrendszerhez és a kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódó konkrét ajánlásokat is megfogalmaz.

Az EP-képviselők határozott fellépést sürgettek az uniós értékek megsértésének akadályozására az egyes tagállamokban. A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok egymást kölcsönösen erősítő értékek, sérelmük rombolja az Európai Unió egységét - írták. A jogállamiság tiszteletben tartása pedig az unió egészét és a tagállamokat is köti minden kormányzati szinten - szögezték le.

A jelentés "elítéli a Magyarországon és Lengyelországban folytatott politikai nyomásgyakorlást, hogy a nemzeti bíróságok ne kezdeményezhessenek az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárásokat", ez ugyanis - mint írták - szembe megy az uniós szerződésekkel. A jelentés foglalkozik az ombudsman függetlenségét aláásó közelmúltbeli lengyel lépésekkel és azzal, hogy Magyarország nem hajtja végre az Európai Bíróságon született döntést a civilszervezetek finanszírozásának korlátozásával kapcsolatban. A képviselők sürgetik az Európai Bizottságot, hogy emiatt indítson Magyarország ellen visszatartó erejű pénzügyi szankciókat eredményező eljárást az uniós bíróságon.

Az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentése várhatóan júliusban jelenik meg.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő közleménye szerint írásbeli hozzászólásában kijelentette: a jogállamisági hadjárat egyik fő eszköze lett az Európai Bizottság által évente kiadott jelentés, mely a tagállamok pártatlan értékelése helyett ideológiailag elfogult álcivil szerveztek vádaskodásaiból áll.

"Megszoktuk már, hogy a baloldali-liberális fősodor a jogállamiság fogalmát használva folytat ideológiai hadjáratot azokkal szemben, akik nem értenek egyet velük. Ennek egyik fő eszköze lett az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése, amelynek hamarosan érkezik a 2021-es kiadása" - fogalmazott.

Elmondta, az Európai Parlament még több, a tagállamok hatáskörébe tartozó területet vonna a vizsgálódás körébe, és jogi, pénzügyi eszközökkel büntetné azokat, akik másképp gondolkodnak. Szavai szerint nem véletlenül Magyarország és Lengyelország kerül ismét a hazugságok célkeresztjébe. Azokat büntetnék, akik elutasítják a bevándorlást, más elképzeléseket fogalmaznak meg Európa jövőjéről, felszólalnak az erőszakosan terjeszkedő genderideológia ellen - emelte ki.

Az ilyen politikailag elfogult és egyoldalú jelentések nem szolgálják Európa érdekét, csak aláássák az unió egységét és törésvonalakat hoznak létre a tagállamok között - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×