eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Trump amerikai elnök videokonferencia keretében beszél az amerikai hadseregben szolgáló katonákkal a hálaadás napja alkalmából 2020. november 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Donald Trump a déli határra tart

Szerinte hetek alatt minden idők legsúlyosabb határválsága állt elő a mexikói határon.

Donald Trump volt amerikai elnök a hónap végén - csatlakozva Greg Abbotthoz, Texas állam republikánus kormányzójához - az Egyesült Államok mexikói határához látogat - derült ki a volt elnök helyi idő szerint kedden közzétett közleményéből.

"A Biden-adminisztráció az Egyesült Államok történelmének legerősebb, legbiztonságosabb és leginkább biztosított határát örökölte tőlem, és csupán hetek alatt ezt az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb határválságává változtatta. Ez egy

valóságos katasztrófaövezet"

- fogalmazott Trump a közleményében.

Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) jelentése szerint egyedül májusban több mint 180 ezer illegális migránst vettek őrizetbe az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ez újabb történelmi rekord. A 180 034 letartóztatás egyszázalékos növekedést jelent áprilishoz képest, amikor is 178 622 embert vettek őrizetbe, ami három százalékkal volt nagyobb a márciusi 173 348-hoz képest.

Texas állam kormányzója már április közepén felszólította Joe Biden jelenlegi, demokrata párti elnököt, hogy állítsa vissza elődje bevándorlási intézkedéseit, ugyanis ez lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy megfékezzék az illegális bevándorlók áramlását az Egyesült Államok déli határánál.

"Ez a probléma a Biden-kabinet által elfogadott irányvonalak miatt csak tovább fog súlyosbodni"

- fogalmazott akkor a republikánus politikus. Hozzátette, hogy Texas állam folytatja a falépítést a texasi-mexikói határon.

Szakértők szerint Joe Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte Donald Trump "Maradj Mexikóban" nevű programját, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják bevándorlási kérelmüket.

Biden ezenkívül leállította a - szintén Trump által prioritásnak tartott - mexikói határfal építését is. A demokrata párti elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.

A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket - az Egyesült Államokba történt belépésük előtt - a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Ezek a létesítmények azonban gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és a kormányzat nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a migránsok érkeznek a déli határra.

Biden március végén megbízta alelnökét, Kamala Harrist a bevándorlás okozta válsághelyzet megoldásával. Harris sokáig nem látott munkához - mind a mai napig nem járt az amerikai lapokban válságövezetként leírt amerikai-mexikói határon sem -, de a múlt héten Mexikóba és Guatemalába utazott, ahol arra kérte a bevándorlókat, hogy "ne menjenek az Egyesült Államokba". E kijelentései miatt az alelnök bírálatokat kapott a demokrata párt úgynevezett progresszív szárnyától.

"Amit Biden és Harris tett és jelenleg is tesz a határainkon, az súlyos és

szándékos kötelességszegés"

- fogalmazott Trump. "Látogatásom remélhetőleg reflektorfénybe helyezi ezeket a nemzetünk elleni bűncselekményeket, és megmutathatjuk az ICE (amerikai bevándorlási hivatal) és a határőrség bámulatos munkatársainak, hogy továbbra is élvezik megingathatatlan támogatásunkat" - tette hozzá a volt elnök.

Szakértők szerint Trump határlátogatása azt példázza, hogy a volt elnök fokozza nyilvános szerepléseinek számát, amely arra is utalhat, hogy versenybe száll a 2024-es elnökválasztáson. A volt elnök a hónap elején egy észak-karolinai republikánus rendezvényen beszélt, és előreláthatólag június 26-án Ohióban, valamint július 3-án Floridában tart gyűlést.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×