Már ott tartunk, hogy legalább 13 országot érint a konfliktus. Közvetlenül Izrael, az Egyesült Államok és Irán vesz részt benne, de indirekt módon több másik ország is, amelynek a területén vagy Iránhoz köthető „proxyk”, tehát úgynevezett helyettesek vannak, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik, vagy pedig amerikai katonai bázisnak adnak helyet, ahonnan ilyen vagy olyan módon támadják Iránt, emiatt pedig Irán visszalő ezekre az államokra – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.

Hozzátette: már drón- és/vagy ballisztikus rakétatámadások érték Ciprust, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Szaúd-Arábiát, Bahreint és Ománt is. Keddre virradóra Izrael újra csapásokat mért Libanonban a Hezbollah állásaira, és az izraeli haderő megkezdte a behatolást még mélyebbre azután, hogy tavalyelőtt óta jelentős területet tart megszállva Libanon déli részén.

Tehát a konfliktus egyelőre egyre jobban kiterjed, és nem látjuk, hogy az eszkaláció hol fog megállni

– fogalmazott a szakértő.

A kérédésre, hogy pontosan milyen fegyverekkel folyik ez a háború, és jelent-e széles körben nagyobb fenyegetettséget itt Közép-Európában is, azt mondta: „amennyire tudjuk, nem.”

Irán legnagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétái Romániát még elérik, de Magyarországot jelenlegi ismereteink szerint már nem.

Igaz, hogy Irán megfenyegette az európai országokat is, de a rakétaarzenáljában nagyon kevés nagyobb hatótávolságú eszköz van, és ezeket valószínűleg inkább Izrael ellen tervezik bevetni, a rövid és közepes hatótávolságú rakétáik, illetve a különféle öngyilkos drónjaik döntő többségét pedig a Perzsa-öbölbeli gazdag olajmonarchiák ellen fogják alkalmazni – tette hozzá.

Eddig azt látjuk, hogy elsősorban egy légi, illetve tengeri erőkkel végrehajtott, egyelőre korlátozott célúnak tűnő támadás zajlik, és amennyire tudjuk, jelentősebb szárazföldi erők bevetését nem tervezik – mondta a szakértő. A támadást elsősorban az amerikai légierő térségbe vezényelt eszközeivel hajtják végre. Ezek részben különféle repülőbázisokra települtek, például Ciprusra.

• A légi utántöltő gépek, a korai előjelző repülőgépek, repülővezetési pontok, tengerészeti járőrgépek inkább a felderítési, vezetésirányítási és logisztikai feladatokat látják el.
• A térségben van az amerikai haditengerészeti légierő és az amerikai légierő nagyságrendileg 220 vadászgépe és vadászbombázója, köztük a legkorszerűbb F–22-es raptor, illetve F–35-ös lopakodó vadászokkal és vadászbombázókkal.
• Izraeli részről ezt a légi armadát tovább mintegy 300-320 repülőgép támogatja. Ezek döntő többsége nagyjából 270 vadász és vadászbombázó, és ezek között is van közel 50 F–35-ös lopakodó vadászbombázó.

Az első pillanatoktól kezdve látható, hogy a szövetségesek szinte totális léguralmat vívtak ki Irán fölött

– mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve: abszolút jellemző a légi hadjárat képére, hogy amennyire tudjuk, a támadó amerikai és izraeli egységek eddig csak úgy szenvedtek el veszteséget, hogy a kuvaiti légvédelem lőtt le három, a kuvaiti légtérbe berepülő F–15-öst. Itt valami balul sülhetett el, mert Kuvait és az Egyesült Államok szövetséges. Tehát a támadó erők lényegében kitakarították az iráni légteret, és amennyire tudjuk, komoly ellentevékenység nem nagyon történt. Irán egyelőre inkább nem is igazán a bázisokat támadja, hanem azokat az országokat lövi, ahonnan támadást valószínűsít, tehát magyarán, ahol nagyobb amerikai légi támaszpontok és vagy hadikikötők vannak – mondta.

Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok haditengerészete a legnagyobb repülőgéphordozóját is a térségbe telepítette. A Gerald R. Ford repülőgéphordozó harccsoportja a Földközi-tenger keleti medencéjében, Ciprus és Izrael között manőverezik.

A Ford repülőezrede onnan is kényelmesen eléri az iráni légteret, és a kíséretében lévő jó néhány rakétás rombolóról a Tomhawk robotrepülőgépek is elérik Irán számos fontos részét.

Emellett van egy másik repülőgép-hordozójuk is a térségben, a másik oldalon. Ott van még az Arab-tengeren, vagyis az Indiai-óceán északi, északnyugati részén, a Hormuzi-szorostól keleti irányban egy másik amerikai repülőgéphordozó,

az Abraham Lincoln. Annak is van saját harccsoportja, és az ő kísérőhajói is képesek manőverező robotrepülőgépek indítására.

Eddigi információk szerint már több száz Tomahawk robotrepülőgépet indítottak az amerikaiak különféle célpontokra. Ami még dolgozik a szövetségesek részéről, az a légvédelem. Mind Izraelben, mind az amerikai bázisok körül többrétegű légvédelmi rendszereket építettek ki Patriot rakétarendszerekkel, amik Ukrajnában is egész jól szerepelnek a támadó orosz rakéták és drónok ellen, és az ezeknél is fejlettebb úgynevezett THAAD rendszerekkel. Ez egy sokkal drágább, komplexebb rendszer, a legkorszerűbb ballisztikus rakéták lelövésére is képes, viszont relatíve kevés van belőlük – tette hozzá.

Kaiser Ferenc a háború utáni helyet esélyeit is latolgatta. Jó lenne tudni, hogy ki fogja átvenni Irán vezetését, de egyelőre csak találgatások vannak – mondta, hozzátéve: vannak a potenciális vezetők között olyanok, akikről vélelmezik, hogy esetleg le tudnak ülni tárgyalni az amerikaiakkal és Izraellel.

De az sem kizárt, hogy egy még Ali Hameneinél is radikálisabb vezető érkezik Irán élére

– vélekedik a szakértő, aki szerint a szövetségesek, főleg Izrael majd mindent megtesznek majd, hogy őt is likvidálja.

Ami fordulópont lehet, ha Irán kifogy a rakétákból és a drónokból. Azt fogjuk látni, mert akkor látványosan csökkenni fognak a támadások, és akkor Irán elveszíti a képességét, hogy megtorolja a támadásokat, vagy legalábbis kellemetlenségeket okozzon, akár úgy is, hogy Amerika térségbeli szövetségeseit, a gazdag olajmonarchiákat támadja. Nem tudjuk, Irán mennyi rakétával és indítóállással rendelkezik. Az izraeli és az amerikai légierő igyekszik ezeket felderíteni és csapásokat mérni a raktárakra, a különféle indítóállásokra, de Irán egy 1,6 millió négyzetkilométeres ország, aminek jelentős része hegyvidék, tehát ez nem egy egyszerű feladat. Hetekig eltarthat még a dolog a legtöbb szakértő szerint. Ez azért is kellemetlen, mert közben megállt a hajózás a Hormuzi-szorosban, ahonnan a világ kőolaj- és földgázfogyasztásának egyötöde kerül a világpiacra. Mindennek az energiabiztonsági, gazdasági hatásait már most érzi az egész világ, és minél tovább tart a konfliktus, annál inkább meg fogja érezni – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.