Mint arról az Infostart is beszámolt, a Mol közleményben támadta az Adria kőolajvezetéket üzemeltető horvát Janafot, mivel szerintük háromszoros áron számolja a tranzitdíjat, mint a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL vezeték üzemeltetője.

A magyar olajvállalat azt írta, a horvát árak több mint másfélszer olyan magasak, mint az ukrán szakaszon alkalmazott tarifák, miközben Ukrajna háborúban áll, ami rendkívüli kihívások elé állítja az ukrán energetikai infrastruktúrát – ám ezen nehezítő körülmények nem állnak fent a Janaf esetében. Emellett a horvát vállalat 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésekor több mint 70 százalékkal emelte a szállítási díját, miközben más szolgáltatóknál nem volt tapasztalható hasonló emelés.

A Mol kiemelte azt is, hogy momentán nincs aláírt szerződés a Janaffal, a jelenlegi szállítások egy jogilag rendezetlen környezetben történnek.

A magyar cég szerint a horvát fél visszaél a helyzetével, mivel nem az iparági árszabásnak megfelelően ad ajánlatot a kőolajszállításra, és nem veszi figyelembe a tengeri szállítás többletköltségeit.

A Janaf közleményben reagált a Mol állításaira. Eszerint a Mol egyre intenzívebben támadja az Adria-kőolajvezetéket működtető Janafot a közleményein keresztül, ezzel megpróbálva valamilyen látszatát adni a kedvezményes orosz olajimport megigazolásának, amely révén évente 1 milliárd euró profitra tesz szert – írja a hvg.hu, hozzátéve, hogy az orosz kőolaj és az irányadó Brent közötti árkülönbség 95 százalékát a magyar állam szedi be extraprofitadó formájában.

A Janaf reagált az árszabásával kapocslatos kijelentésekre is, amit a Mol a továbbított kőolaj tonnánként 100 kilométerre vetített tranzitdíjaiból számolt ki. A horvát vállalat szerint azonban nem a 100 kilométerre vetített szállítási díj a lényeg, hiszen a Barátság-vezeték közel 2,5-szer hosszabb az Adriánál, a vásárlók pedig nem kilométerekre fizetnek, hanem azért, hogy a célhelyre szállíttassák a terméket, így „az egyetlen releváns kritérium a tonnánkénti teljes szállítási díj” – jegyzik meg.

A horvát fél szerint ezen kritérium figyelembe vételével az Adria olajvezeték szállítási díja a harmada a Barátságénak, mivel a nyersolaj teljes árának különbsége nem a szállítási költségekből ered, hanem abból, hogy az orosz nyersolaj nagyjából 30 százalékkal olcsóbb a nem orosz nyersolajnál. Hozzáteszik,

a csővezetékes szállítás a teljes olajárnak csak néhány százalékát teszi ki, így nem meghatározó tényező.

A Janaf szerint a cég szerepét a magyar és szlovák ellátásbiztonságban a közelmúlt fejleményei megerősítették, kiemelve, hogy nemrég nyolc, nem orosz forrásból származó kőolajat szállító tankert fogadtak a szállítások folyamatosságának megőrzése érdekében. Leszögezték, hogy a rendszer működőképes, a kapacitás adott, és az alternatíva a gyakorlatban is működik.

Közleménye végén a horvát vállalat kijelenti: az most az eldöntendő kérdés, hogy Magyarország és Szlovákia energiaellátása, vagy a Mol-csoport olcsó orosz olajon alapuló profitjának maximalizálása-e az elsődleges.

Az Európai Unió eddig nem avatkozott bele a vitába, pedig a szakma szerint valójában Brüsszelnek is az lenne a legjobb, ha a horvát és a magyar fél meg tudna egyezni, ha beindulna az érdemi olajszállítás a tenger felől és nem kellene a magyaroknak és a szlovákoknak az orosz importot fenntartó derogációkat adni.