eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Alig néhány járókelő Berlin híres terén, az Alexandeplatzon a koronavírus-járvány idején, 2020. április 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Sohn

Meghaladta az ötmilliót a muszlimok száma Németországban

Öt év alatt kilencszázezerrel bővült a vallási közösség létszáma.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) Muszlim élet Németországban 2020 című kutatásában elvégzett becslés szerint 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él az országban, ami a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka.

Öt évvel korábban, 2015-ben 4,4-4,7 millióra becsülték a muszlimok számát, a népességben betöltött arányukat pedig 5,4-5,7 százalékra. A vallási közösség létszáma így 900 ezerrel, lakossági részaránya 1 százalékponttal emelkedett.

Az utóbbi fél évtizedben főleg a közel-keleti válságövezetekből érkezett menedékkérők révén emelkedett a muszlimok száma.

Ennek hatására erősödött a közösség sokszínűsége - mondta a BAMF honlapján közölt összeállítás szerint Anja Stichs, a BAMF kutatóintézetének munkatársa.

Kifejtette, hogy továbbra is a törökországi származásúak alkotják a legnagyobb csoportot, de már nincsenek többségben, arányuk 45 százalék. A második helyen a polgárháború sújtotta Szíriából származók állnak 13 százalékkal.

A muszlim vallási közösség tagjainak élettapasztalatai igen eltérőek. Jelentős részük sok éve Németországban él vagy Németországban született, és csaknem 50 százalékuk rendelkezik a német állampolgársággal.

A németországi muszlim közösségről szóló alapismeretek rögzítését és a folyamatok követését szolgáló kutatásban azt is kimutatták, hogy döntő többségük, 79 százalékuk jónak vagy nagyon jónak értékeli a német nyelvtudását, és kétharmaduk tart fenn szoros, baráti kapcsolatot német származású emberekkel. A kevés ilyen kapcsolattal rendelkezők körében erős óhaj mutatkozik arra, hogy legyen több német származású barátjuk, ismerősük.

Ezzel kapcsolatban Hans-Eckhard Sommer, a BAMF elnöke elmondta:

"az elemzések megmutatják, hogy gyakran túlbecsülik a vallás hatását az integrációra".

A társadalmi beilleszkedésben a vallási hovatartozásnál sokkal fontosabbak más tényezők, például a Németországban eltöltött idő, a Németországba költözést kiváltó okok vagy a társadalmi helyzet - mondta a szövetségi hivatal vezetője.

A BAMF kutatóintézetének adatai szerint a németországi muszlimok jellemzően fiatalok. Legnagyobb részük - csaknem 45 százalékuk - 25 év alatti, és csupán 5 százalékuk tartozik az idősek közé, a 64 felettiek korosztályába. A teljes népességet tekintve az idősek aránya több mint négyszer nagyobb, 21 százalékos.

A többi között kimutatták, hogy a németországi muszlimok 82 százaléka erősen vagy inkább vallásosnak tartja magát. Maga a vallásgyakorlás igen sokszínű, így például 70 százalék ügyel az ételekre, italokra vonatkozó előírások betartására, de csak 39 százalék imádkozik napi rendszerességgel, és a közkeletű vélekedéssel szemben a muszlim lányok és nők több mint kétharmada, 70 százaléka nem visel fejkendőt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×