eur:
415.72
usd:
399.37
bux:
0
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésének a jövő héten esedékes uniós csúcstalálkozót előkészítő vitáján 2020. szeptember 15-én. Borell közölte, hogy az Európai Uniónak szolidárisnak kell lennie Görögországgal és Ciprussal, ugyanakkor folytatnia kell a tárgyalásokat Törökországgal a Földközi-tenger keleti felében végzett török kutatófúrások keltette feszültség és bizonytalanság feloldása érdekében.
Nyitókép: MTI/AP pool/Francisco Seco

Josep Borrell: egyre fokozódik a feszültség az ukrán-orosz határon

Jelenleg 150 ezer orosz katona van a térségben. Oroszországon kéri számon Alekszej Navalnij testi épségét az Unió – hangoztatta Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtókonferencián.

A százötvenezresre becsült orosz csapatmérettel kapcsolatban kijelentette: "ez példátlanul magas létszám"– tette hozzá, miután a külügyminiszterek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával egyeztettek.

Borrell elmondta, hogy az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, hogy a 27 tagállam egyöntetűen támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi törvénytelen elcsatolását. Arról is beszélt, hogy az EU egyelőre nem tervezi gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ahogyan orosz diplomaták kiutasítását sem.

Alekszej Navalnij ügyével kapcsolatban a főképviselő nyomatékosította, hogy

a börtönében éhségsztrájkot folytató ellenzéki politikus biztonságáért az orosz hatóságok a felelősek, testi épségét rajtuk fogja számonkérni az EU.

Josep Borrell kitért az iráni atomalkuval kapcsolatban folytatott múlt heti bécsi tárgyalásokra is. Véleménye szerint jó esély van az egyezmény megőrzésére, az Egyesült Államok hajlandóságot mutat arra, hogy visszatérjen a megállapodáshoz, amelyből Donald Trump volt amerikai elnök 2014-ben kiléptette az országot.

Borrell bejelentette továbbá, hogy a külügyi tanács úgy döntött, vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat vezet be 10 mianmari tisztviselő és két hadiipari vállalat ellen Mianmar jogállamiságának aláásása és a katonai junta súlyos emberi jogsértései miatt.

A főképviselő végül elmondta, hogy az uniós tagállamok teljes szolidaritást vállalnak a cseh állammal a szombaton kiutasított orosz diplomaták ügyében, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

"A fő kérdés az, hogy demokratikus országok lesznek-e a meghatározói a jövő világrendjének, vagy az autoriter rendszerek. Nagyon sokan azt gondolják, hogy az autoriter rendszerek lesznek, mert azt látjuk, hogy az autoriter rendszerek jobban megértik egymást" – vélte Tálas Péter, a Nemzet Kiszolgálati Egyetem John Lukács Intézet egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában egy új tanulmánykötet kapcsán. Beszélt a világrendváltozás okozta kilátásokról és arról is, hogy az ukrajnai háború tétje, hogy a világban az érdekszféra politika vagy a befolyási övezet politika lesz-e az uralkodó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.07. kedd, 18:00
Aczél Petra
kommunikációs szakértő, a MOME rektorhelyettes
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×