Moszkva célja, hogy új alkotmányos státuszt kapjon a donyecki és a luhanszki köztársaság – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője, Tálas Péter.
"Egyelőre csak erőfitogtatás, de azt meg kell jegyezni, hogy az elmúlt hat évben nem volt ekkora katonai erő az ukrán határon, illetve a Krímben. Sok elemző azt mondja, hogy Oroszország elérkezett egy olyan erőfelhalmozáshoz, amely akár arra is alkalmas lenne, hogy korlátozott csapást hajtson végre vagy ilyen műveleteket végezzen a határ menti területeken vagy másutt" – fejtegette Tálas Péter.
Arra a felvetésre, hogy egy-egy ilyen alakuló konfliktus során csökkenni szokott Vlagyimir Putyin elnök népszerűsége, úgy reagált: a 2020-as fegyverszünetet a szakadárok szegték meg, Moszkva tudtával.
"Putyin legfőbb célja, hogy rákényszerítse Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és a mögötte álló nyugati erőket arra, hogy tárgyalások útján továbblépjenek a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Különösen, hogy új alkotmányos státuszt kapjon Donyeck és Luhanszk, mert ez nem valósult meg. Ez a legfontosabb Moszkvának, de ebbe Zelenszkij nem hajlandó belemenni, betiltott egy orosz propagandát terjesztő tévét is, így most jön a katonai nyomásgyakorlás orosz részről.
Valószínűleg
tesztelik a Nyugatot és a Biden-adminisztrációt is."
Azt nem tudni, hogy a most telepített katonai erő mekkora, nyugati információk szerint négyezer katonáról lehet szó, "ez nem tűnik soknak".
"Az ukránok 28+25 zászlóaljról beszélnek, egy zászlóalj 800 fő, vagyis 22 ezernél is több katonát telepíthettek" – mutatott rá Tálas Péter, aki szerint ez soknak tűnik.
Aláhúzta, hogy az oroszok eddig semmi jogszerűtlent nem csináltak, a saját országukon belül mozognak az orosz katonák, mielőtt egy nagy hadgyakorlatba kezdenek."
Tálas Péter szerint sokkal izgalmasabb a mennyiségi kérdésnél az, hogy "mit" helyeznek el a határon.
"Ha az derül ki – tette hozzá –, hogy üzemanyagot, lőszereket telepítenek oda, az figyelmeztető lehet."
