A kijevi kormányerők és a velük szemben álló oroszajkú felkelők között eddig többé-kevésbé fennmaradt a legutóbbi, tavaly nyáron bevezetett tűzszünet. A fegyvernyugvás kezdete óta a mostani a legsúlyosabb emberveszteség. Az Euronews összesítése szerint, a tavaly júliusi tűzszünet ellenére, január óta 20 ukrán katona meghalt és 50 megsebesült az oroszbarát szeparatistákkal folytatott harcban.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a feszültség kiélezéséért. 2014 óta, amikor Ukrajna és a Nyugat szóhasználata szerint Moszkva „annektálta”, az orosz szóhasználat szerint pedig „újraegyesítette” a Krím-félszigetet Oroszországgal, a Kelet-Ukrajnában kitört harcokban 14 ezer ember vesztette életét.

A Kreml azzal vádolta meg az ukránokat, hogy totális háborút készítenek elő – a korábbi harcesemények 2015-ben a Németország és Franciaország által tető alá hozott ingatag Minszki békeegyezménnyel értek véget.

„Aggódunk, hogy az ukrán oldal olyan provokatív lépéseket tesz, amelyek háborúhoz vezethetnek” – mondta Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő szerdai megszólalásaiban igyekezett visszavágni a New York Times című lapnak és Ruszlam Homcsak ukrán védelmi miniszternek. Utóbbi azt mondta, hogy az oroszok három határmenti körzetbe dobtak át csapatokat, a Krímbe hadgyakorlatra küldött légidesszantosok pedig nem távoztak a félszigetről. A félszigetet az elcsatolás után Ukrajna megfosztotta az addig területéről zajló vízellátástól.

Peszkov erre közölte:

„Ne aggódjanak a csapatmozgások miatt, Oroszország kedve szerint mozgathatja egységeit a határain belül, hogy biztosítsa határai biztonságát a NATO megnövekedett aktivitása közepette.”

Peszkov a szokásos módon elutasította azt az ukrán vádat is, hogy Moszkvának köze lenne a kelet-ukrajnai harcokhoz.

Ami a Donbassz-térségben folyik, az belső konfliktus, polgárháború. Az orosz erők sem most, sem soha máskor nem vettek részt a harcokban – magyarázta. (Mindez csak azt jelenti, hogy Kreml azt állítja: nem küldött reguláris csapatokat a szomszédba, bár korábban felmerült, hogy ahogy más nemzetiségűek, oroszok is beszálltak a konfliktusba. Oroszországi katonasírokat vizsgáló aktivisták szerint pedig igenis átküldtek sorkatonákat Ukrajnába, akik ott haltak meg).

Mérsékeltebb nyugati elemzők szerint a minszki béke nyomás alá került, mert

Moszkva nem hajlandó elismerni a harcokban játszott szerepét, Ukrajna pedig nem hajlandó autonómiát garantálni alkotmányában a két lázadó tartománynak.

Közben Putyin orosz elnök a héten beszélt Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel és provokációval vádolta meg Kijevet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter viszont ukrán kollégáját hívta fel és Washington szilárd támogatásáról biztosította.

Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. Az amerikai fegyveres erők Európai Parancsnoksága „potenciális azonnali válság” – azaz a legmagasabb – szintre emelte készültségét. A Pentagon ugyanis közölte: az amerikai erők készenlétben vannak Európában egy potenciális küszöbön álló válság esetére.

Egyre élesebb üzenetváltások

Szergej Lavrov külügyminiszter csütörtökön egy televíziós nyilatkozatban megismételte Vlagyimir Putyin elnök korábbi figyelmeztetését, miszerint aki újabb háborút kíván indítani a Donyec-medencében, szétrombolja Ukrajnát.

Nagyon ijesztő a helyzet a Donyec-medencében - jelentette ki újságíróknak pénteken Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. "Sajnálatunkra a (Donyec-medencei) demarkációs vonalnál nagyon ijesztő valóság alakult ki, az ukrán fegyveres erők nem egyes estekben, hanem esetek sokaságában követnek el provokációkat" - mondta.

Peszkov pénteken kilátásba helyezte, hogy

Oroszország "pótlólagos intézkedéseket" tesz majd biztonságának szavatolása érdekében, ha a NATO megerősíti katonai jelenlétét Ukrajna körül.

Ez arra hangozhatott el válaszként, hogy – a karpat.in.ua oldal tudósítása szerint – a harckészültség fokozására szólította az Ukrajnával határos NATO-tagországokat pénteken Roman Masovec, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Larisa Galadza kijevi kanadai nagykövettel folytatott megbeszélésen. Az indoklás: Oroszország növeli csapatainak létszámát az ukrán határnál.

Joe Bidennel beszélt az ukrán elnök

Szintén pénteki hír, hogy megvolt az első telefonbeszélgetés Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök között, amely alatt elsősorban a nemrég kiéleződött Donyec-medencei fegyveres konfliktusról folytattak eszmecserét. "Vállvetve állunk demokráciáink megőrzésében. Komolyan gondolom Ukrajna megreformálását, az átláthatóság növelését és a béke elérését. Az amerikai partnerség kiemelkedően fontos jelentőséggel bír az ukránok számára" - írta Zelenszkij Twitter-bejegyzésében.

A Fehér Házban megerősítették: a telefonbeszélgetés során Biden biztosította Zelenszkijt afelől, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását az évek óta húzódó orosz agresszióval szemben.

Beszéltek továbbá az ukrajnai reformokról a korrupció elleni küzdelemről és a koronavírus-járvány elleni közös fellépésről is.